Mintegy 15 ezer drezdai, illetve a környező városokból érkezett személy élőláncot vont a belváros köré, és ily módon gátolta meg, hogy a szélsőjobboldali erők megtarthassák tervezett megmozdulásukat. A ZDF közszolgálati televízió esti kommentárja szerint mindez Drezda városának egyértelmű üzenete volt.
A szászországi fővárosban immár hagyományosan minden évben egy pártok felett álló, polgári szervezet kezdeményezésére békésen emlékeznek meg a bombázások áldozatairól. A Német Nemzeti-demokrata Párt azonban az évfordulót évek óta saját céljainak népszerűsítésére használja ki, és igyekszik megzavarni az emléknapot. A tartományi parlamentben képviselettel rendelkező párt háborús bűncselekménynek tartja a támadást, s egyfajta „holokausztról” beszél. A szombati „gyászmenetre” a hozzá közel álló „keletnémet fiatal bajtársi szövetség” elnevezésű szervezett szólított fel.
Balos, úgynevezett autonóm csoportok közben – jelszavaik szerint „nácimentes Drezdát” követelve – ellentüntetést tartottak a szélsőjobboldali megmozdulás ellen, és ülőblokádokkal igyekeztek megakadályozni, hogy annak résztvevői bejussanak a városközpontba. A két tábor között összetűzések voltak, a tüntetők a rendőrökre is rátámadtak, akik védekezésül vízágyúkat és könnygázt vetettek be. A rendőrség felszólította a szélsőjobboldali erőket, hogy álljanak el tervezett megmozdulásuktól, mert nem tudja garantálni biztonságukat. A városban a nap folyamán csaknem 5000 rendőrt helyeztek készültségbe, többen közülük a szomszédos tartományokból érkeztek.
A drezdai polgármester, Helma Orosz által vezetett békés megemlékezésen a különböző pártok, az egyházak és más demokratikus szervezetek képviselői vettek részt, és sokan más tartományi városokból érkeztek.
1945. február 13-ról 14-re virradó éjszakán a szövetségesek három hullámban végrehajtott légitámadása valósággal lerombolta Drezdát. A 772 brit és 311 amerikai repülőgép összesen több mint hétezer tonna bombát dobott a városra, amelynek belső, mintegy 12 négyzetkilométernyi területe teljesen elpusztult. Mivel a támadás idején a városban nagyszámú menekült is tartózkodott Németország keleti részből, a halottak számát nem tudták pontosan megállapítani.
A békés megmozdulás késő este is tartott, egyes értesülések szerint a szélsőjobboldali csoportok megkezdték a város elhagyását.