Kisbefektetők százait és tucatnyi önkormányzatot károsított meg több mint hatmilliárd forinttal még a 90-es évek második felében a Globex. A cég úgy húzta csőbe ügyfeleit, hogy a befektetett pénzre irreálisan magas hozamot ígért.
Globex
Az első Globex-céget 1989-ben Németországban alapította Vajda László. A cég 1991-ben alakult részvénytársasággá, majd 1993-ban holdingot is létrehoztak; a cégcsoport luxusházak építésével és értékpapírok forgalmazásával, kezelésével foglalkozott.
A gyors meggazdagodás reményében sokan vásároltak Globex-kötvényeket, de a várt haszon elmaradt, sőt sokan egész vagyonukat is elbukták, miután a cég felélte a rájuk bízott pénzt.
A tulajdonosok szerint a pénzügyi nehézségek nem voltak előre láthatóak, reális esély volt a követelések visszafizetésére, az összeomláshoz az akkoriban a Postabanknál történtek és a sajtóban megjelent híresztelések vezettek.
Kisbefektetők próbálják visszaszerezni a pénzüket 1998-ban
A rendőrség viszont úgy ítélte meg, hogy csalás, sikkasztás és hűtlen kezelés történt, ezért a bíróság 1999. január 7-én kiadta a nemzetközi elfogatóparancsot Vajda László, a Globex Holding tulajdonosa és Vellai Györgyike, a cég vezérigazgatója ellen.
Január 19–én a német hatóságok Münchenben őrizetbe vették a hónapok óta szökésben lévő két vezetőt, az Interpol munkatársai pedig április 14-én hazahozták őket.
Két és fél évet töltöttek előzetes letartóztatásban, ám az elsőfokú büntetőper folyamán a Fővárosi Bíróság szabadlábra helyzete őket.
2006 decemberében bár a vádak egy részét megalapozottnak találta a Fővárosi Bíróság és nem jogerősen kiszabta a két és fél éves, illetve egy év nyolc hónapos szabadságvesztés büntetéseket Vellainak és Vajdának, a vádlottaknak azonban már nem kellett börtönbe vonulniuk, mert az előzetes letartóztatás beleszámított a kiszabott büntetésbe.
Börtön majd újra szabadlábon
Ezután azonban a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon 2008 februárjában drasztikusan súlyosította az első fokon kiszabott büntetéseket, és jogerősen Vellait 7 év, Vajdát 6 év börtönnel sújtotta. A vádlottak az ítélethirdetést követően nyomban meg is kezdték jogerős szabadságvesztésük kitöltését, azonban 11 hónap után, 2009 januárjában újra kimehettek a börtönből, ugyanis a legfelsőbb bíróság felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és új, másodfokú eljárásra kötelezte a táblát.
Az ügyész vádbeszédében néhány napja súlyosítást kért. Úgy vélte, bár több mint egy évtized után is hiányos, felderítetlen a tényállás, ám arra elfogadható alapot ad, hogy Vellai Györgyike és Vajda László vádlottak, egykori Globex-vezetők bűnösségét kimondja az ítélőtábla, és a 2006-ban első fokon kiszabott két és féléves, illetve egy év nyolc hónapos szabadságvesztéseket jelentősen súlyosítsa.
Ez meg is történt, miután a bíró a korábbi döntést felülbírálva Vellai Györgyikét hat, Vajda Lászlót négy év börtönnel sújtotta.
Vellai Györgyike ügyvédjével egyeztet Fotó: MTI
A büntetés indoklása
A megismételt másodfokú eljárásban csütörtökön a jogerős ítélet szóbeli indoklásakor az ítélőtábla tanácsvezető bírája elmondta: az összes bebizonyított és meg nem térült kár mintegy 2,5 milliárd forint, ebből 800, illetve 405 millió két befektetési alap, 600 millió a Postabank, 475 millió a XI. kerületi önkormányzat, 300 millió pedig a kisbefektetők sérelmére következett be.
A soproni önkormányzatot ért több mint 3 milliárdos kár ugyanakkor megtérült.
a soproni szál
Sopron számára 2004. augusztusában zárult le a több éve tartó Globex-ügy, a város büdzséje 1,08 milliárd forinttal gyarapodott. (A soproni önkormányzat egy korábbi üzletrész adás-vételéből származó követelését adta el. A város még 1997-ben 3,4 milliárd forint értékű értékpapír vagyon kezelésével bízta meg a Globexet, amelynek a cég csődjekor nyoma veszett. A nem teljesített szerződések fejében kapta meg a város a Globex hagyatékként a Hotel Rózsadomb valamivel több, mint 50 százalékát.)
A tanácselnök megjegyezte, hogy a vádlottaknak az eljárás során hangoztatott azon szándéka, hogy megtérítsék a kisbefektetők kárát, önmagában még nem enyhítő körülmény, a kiszabott büntetést csak akkor lehetett volna mérsékelni, ha tényleges kifizetések is történtek volna a károsultak felé.
A Fővárosi Ítélőtábla döntése nyomán Vellainak valószínűleg még vissza kell mennie a börtönbe hozzávetőleg 9 hónapra, Vajdának viszont már nem. Ebben a kérdésben a büntetés-végrehajtási bírónak kell majd döntenie. A vádlottak ugyanis a több mint egy évtizedes eljárás során kényszerintézkedések – például előzetes letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom – alatt, illetve jogerős szabadságvesztésüket töltve eddig már három évet és kilenc hónapot letudtak büntetésükből.
