Vannak olyan alapszakok, amelyeket szinte az összes felsőoktatási intézmény meghirdet, ha valaki már annyit tud, hogy mire akar felvételizni, akkor azt is el kell döntenie, hogy hol tanulna szívesen. Tavaly volt olyan felvételiző is, aki 43 szakra „pályázott”, ez azonban – elég, ha csak azt nézzük, hogy csaknem százezer forintot kell fizetni ennyi jelentkezésért – nem igazán járható út. Sokan pedig még abban sem biztosak, melyik képzési területen tanulnának.
Segítség a választásban
A döntésben, hogy hová és milyen szakra jelentkezik valaki, az osztályfőnöknek vagy a családnak is lehet némi beleszólása. Bár a Felsőoktatási Információs Szolgálat (FISZ) 2009-es Országos Középiskolai Kutatása szerint a fiataloknak csak alig egytizede hallgat a szülőre, valójában azonban sokkal erősebb lehet a befolyásuk: hiszen ők finanszírozzák a tanulmányokat, ők tartják el vagy segítik anyagilag a még tanuló gyereküket.
Sokszor az is fontos szempont egy-egy intézmény kiválasztásakor, hogy mennyire van közel az iskola a lakóhelyhez, kell-e albérletet, kollégiumot igényelnie a leendő hallgatónak, vagy lakhat otthon. Az utazási költségek is megspórolhatók, ha abban a városban – vagy a közelében – tanul valaki, mint ahol lakik. Egy felmérés is alátámasztja ezt: az intézményválasztáskor a diploma elismertsége és az iskola presztízse mellett a földrajzi közelség a harmadik ok, ami miatt a diákok egy adott iskolába jelentkeznek.
A középiskolai tanár is hatással lehet a diákra: akár úgy, hogy az ő tantárgya a fiatal kedvence, akár pedig úgy, hogy arra az egyetemre, főiskolára próbálja irányítani, ahová egykor járt. Ez általában nem tudatos, ám egy öregdiák az anyaintézményét ismeri a legjobban, ezért azt az iskolát fogja „reklámozni”.
Tanácsot adnak a pályaválasztásban
A Felvi.hu egy ingyenes pályaorientációs tanácsadást üzemeltet, itt segítséget próbálnak nyújtani a jelentkezéshez. Pszichológusokkal konzultálhatnak az érdeklődők: e-mailes kérdéseket is várnak, de személyes konzultációra is lehetőség van.
A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetnél sem kell fizetni a szolgáltatásért, ám a túljelentkezés miatt az úgynevezett „komplex tanácsadásra” már nem biztos, hogy február 15. előtt be tudják hívni a felvételizőket. A jelentkezési időszak hajrájában ezért azt ajánlják, hogy a középiskolás érdeklődők egy online programban vegyenek részt, ahol az ön- és a pályaismeret fejleszthető. A pszichológusok azt tanácsolják, hogy érdemes már a jelentkezés előtt legalább egy évvel kideríteni, milyen képzés „feküdne” leginkább a felsőoktatásba igyekvőknek.
Internetes tesztekkel a Felvi.hu is készült: ezekből szintén a képességek, a kompetenciák deríthetők ki. Konkrét szakmákat azonban nem sorolnak fel, csak orientációt adnak, hogy hová és mely képzési területre lenne érdemes jelentkezni.
A munkaügyi központokon keresztül érhetők el Foglalkoztatási Információs Tanácsadók (FIT). Itt is a pályaválasztásban, illetve a pályakorrekcióban próbálnak segíteni a szakemberek. Az érdeklődők kérdőíveket tölthetnek ki, szakmaismertető mappákból, filmekből ismerhetik meg például, hogy mit is csinál valójában egy környezetmérnök. Az információs adatbankot is használhatják, amely a képzőhelyekkel, munkaerőpiaccal, pályakövetelményekkel, álláskereséssel kapcsolatban tájékoztatja őket. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat emellett létrehozta az e-Pálya honlapot is, amelyen az interneten keresztül kérhetnek támogatást a tétovázók.
Alapítványok, civilszervezetek is próbálkoznak pályaválasztási tanácsadással. Mellettük természetesen vannak olyan vállalkozók is, akik pénzért nyújtanak a fent említettekhez hasonló szolgáltatást. Egy pszichológus 4000 és 7000 forintot kér egy alkalomra, és általában 10-15 konzultáció szükséges.
A pályakövetési rendszer erre is jó lenne
A világ számos országában már bevált módszer a végzettek karrierjének „megfigyelésére” a pályakövetési rendszer. Az elégedettség mérése mellett a képzések alkalmazhatósága is vizsgálható ezzel: a felvételiző fiataloknak támpontot adhat, hogy milyen diplomával könnyebb az elhelyezkedés.
A hazánkban épp csak elindult Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) információkat gyűjt majd: feldolgozza a végzett hallgatók elhelyezkedésének statisztikai adatait. Így a felvételizők nemcsak arról tájékozódhatnak, hogy hol milyen szakok indulnak és mennyi a ponthatár, hanem arról is, hogy milyen adott képzésről vagy iskoláról a munkaadók véleménye.
„A DPR segítségével a jövőben tükröt lehet majd tartani a média sugallta divatszakokra jelentkező, és azt elvégző fiatalok elé, hogy lássák: kicsi eséllyel és nagy szerencsével dolgozhatnak csak a szakmájukban” – mondta Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője. A szülő és az iskola felelőssége is, hogy terelgesse a diákot, ám nem szabad helyette dönteni. Ugyan egy 18 éves gyereknek nem kell még tudnia, hogy agysebész lesz-e, csak annyit, hogy jó irányban indult-e el – vallja.
A rangsor hasznos, de nem a bölcsek köve
A felsőoktatási rangsorok összehasonlítható információkat közölnek, önmagukban azonban mégsem alkalmasak a felsőoktatás mérésére, vagy annak megállapítására, hogy melyik a „legjobb egyetem”. Az adatok ugyanis csalókák lehetnek: például egy olyan fiatal főiskola, amelynek csak két évfolyamnyi hallgatója van, de az alkalmazott tanárok száma már elérte a végleges számot, sokkal jobb statisztikai adatokat mutathat, mint egy olyan intézmény, amelyben óraadó tanárok is dolgoznak és rengeteg a diákjuk. Éppen ezért fontos, hogy a rangsorok készítői meghatározzák, valójában mi is a célja a sorrend felállításának, és pontosan ki kell jelölniük a célcsoportot is.
Csikesz Tamás, a FISZ vezetője erősen rangsorpártinak nevezte magát egy oktatási konferencián. Ezt azzal magyarázta, hogy a felsőoktatási sorrendek üzenete az átláthatóság, az összemérhetőség, és az egyes képzések munkaerő-piaci megítélése is nagyon fontos. „Hogy milyen az oktatók minősítettsége, nem sokat mond a gyerekeknek, a szülőknek. Az viszont már sokkal többet nyomhat a latban az intézmény kiválasztásakor, hogy a hallgatók hogyan vélekednek a képzésről, hiszen a középiskolások legtöbbje emocionálisan, szubjektív érvek miatt választ képzést, egyetemet vagy a főiskolát” – mondta.
Hazánkban jelenleg több országos rangsor is készül évente. Ezek elemzik a diplomák piaci helyzetét, az egyes szakokon végzők mai és jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeit, kitérnek a munkáltatói igényekre, és néha még az egyes szakmák elérhető kereseteit is boncolgatják. Megnézik a túljelentkezés mértékét, a diák-tanár és a minősített oktatói arányt, a hallgatók tudományos versenyeken elért eredményeit.
A külföldi rangsorokban ritkán találunk magyar intézményeket, ha vannak is, az elsők közé nemigen kerülnek be. Ám például a párizsi Sorbonne sem szerepel a világ 500 legjobb egyetemét felvonultató sanghaji Jiao Tong Egyetem listáján, és a The Times Higher Education (THE) angol hetilap által összeállított, 200 intézményt tartalmazó indexről is hiányzik. Az Európai Unió éppen ezért – természetesen francia kezdeményezésre – úgy döntött, hogy létrehozza a saját rangsorát.
