December 15-én indult el a felvételi időszak, ekkor jelent meg a felvételi tájékoztató, amelyből mindent megtudhatunk a 2010 szeptemberében induló képzésekről. Idén is ugyanannyi államilag támogatott hallgató vehető fel, mint tavaly, azaz 56 ezer diák.
Hogyan számítják ki a pontokat?
Az érettségit százalékokkal értékelik, ezeket számítják át a jegyekre, amelyek a bizonyítványba kerülnek. Aki ötösre vizsgázott, az lehet, hogy 80, ám az is lehetséges, hogy 100 százalékot ér el. Ebből számítják ki a felvételi pontokat. Ha viszont még a régi rendszerben – 2005 előtt – maturált a jelentkező, akkor ebből a szempontból szerencsés: az érdemjegyeket a legmagasabb százalékértéken számítják át, mint a mellékelt táblázatból is látható.
Mennyit ér a jegyem?
jeles (5) = 100 százalék
jó (4) = 79 százalék
közepes (3) = 59 százalék
elégséges (2) = 39 százalék
Alapszakon az összpontszám kétféleképpen számítható ki. Vagy a tanulmányi és az érettségi eredmények összeadásával, vagy kizárólag az érettségiből.
Az első esetben, a tanulmányi pontoknál számít, hogy milyen lett a diák középiskolai bizonyítványa. Öt tantárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, illetve egy választott tárgy) utolsó két év végi érdemjegyeit összeadjuk, majd megduplázzuk. Ez maximum 100 lehet. Ezután az érettségi százalékos eredményeinek az átlagát kell vennünk, amely szintén legfeljebb 100. A kettő összege adja a maximálisan elérhető 200 pontot.
A másik fajta pontszámításkor, az érettségi pontok esetén a felvételhez kötelező két érettségi vizsgatárgy – közép- és emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt – százalékos eredményeit egyszerűen összeadják. Így is maximum 200 pont kapható.
Fontos, hogy a két pontszámítási mód közül automatikusan az előnyösebbet veszik figyelembe. Az eredményeket megduplázzák (tehát már 400 pontnál tartunk), majd ehhez adódnak a többletpontok.
A felsőfokú szakképzésre jelentkezőknél viszont nem kettő, hanem háromféle módszerrel számolnak: nemcsak a tanulmányi pontokat duplázhatják meg, hanem az érettségi eredményeket is, illetve a kettő összegét is nézhetik – attól függően, melyik adja a legmagasabb értéket. A felsőfokú szakképzésben az intézmények nem határozták meg, hogy mely tárgyakból kell az érettségi pontot számolni, így a két legjobb jegyet nézik.
Más az alapszak és felsőfokú szakképzés minimumponthatára?
Ha valakinek az így kiszámított pontjai nem érik el 200-at, akkor nem kerülhet be a felsőoktatásba. Tavaly ennél alacsonyabb eredménnyel is be lehetett jutni egyes alapszakokra, ám 2010-ben felemelték a bejutási küszöböt. A felsőfokú szakképzésre jelentkezőknek viszont továbbra is elég 140 pont.
Igaz, hogy kötelező lett az emelt szintű érettségi?
Nem teljesen igaz. 2010-től egyes alapszakokra és egységes, osztatlan képzésekre kötelező, de nem mindegyikre. 2009-ben még csak a bölcsészettudományi területre jelentkezőknek volt kötelező az emelt szint. Az élő idegen nyelvek három alapképzésére – az anglisztikára, a germanisztikára, illetve a romanisztikára – csak a nehezebb vizsgával lehetett pályázni, a diákok angol, német, francia, olasz vagy spanyol nyelvből hozhatták a pontjukat. A 2010-es felvételi időszakban viszont már az általános orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerész és az állatorvosi egységes, osztatlan képzéseknél is kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségi. A felvételizők a tantárgyak közül többek között a fizikát, a kémiát vagy a biológiát választhatják.
Hány pontom lehet?
A felsőoktatási felvételi során maximálisan 480 pont szerezhető. Ennek az elérése csak úgy lehetséges, ha a jelentkező minden érettségi tantárgya 100 százalékos, és az adott szak követelményeiben szereplő legalább két tantárgyból emelt szintű vizsgát tett (például ha a felvételiző a biológia alapszakot célozta meg, akkor biológiából és kémiából, ám ha a gazdálkodás és menedzsment BSc-szakra szeretne bejutni, akkor matekból és történelemből kell az emelt szintű érettségi).
A maximális pontszám persze másféle többletpontokkal is elérhető: egy felsőfokú nyelvvizsga plusz egy emelt szintű érettségi, vagy épp két középfokú nyelvvizsga plusz a nehezebb érettségi szintén belépést biztosít a „480 pontosok klubjába”. Persze kizárólag akkor, ha az összes érettségi 100 százalékos.
—-Mikor jár a többletpont?—-
Két csoportra lehet osztani a többletpontokat: vannak olyanok, amelyek minden szakon kötelezően járnak (jogszabály rendelkezik róluk), de a képzési területek is kiköthetik, hogy mire adnak pluszpontokat. Az első csoportba tartoznak az emelt szintű érettségiért, a nyelvtudásért (nyelvvizsgáért), illetve az előnyben részesítés miatt járó többletpontok. Ezzel szemben csak bizonyos képzési területeken jár többletpont a tanulmányi, művészeti és sporteredmények, valamint a szakképesítés alapján.
Milyen többletpontokat szerezhetek?
A többletpontok összege legfeljebb 80 lehet, még akkor is, ha a különböző jogcímek alapján elértek összege ezt meghaladná.
1. Az országosan, jogszabály alapján járó pluszpontok:
– Emelt szintű érettségiért: csak akkor adnak érte többletpontot, ha legalább 30 százalékos az eredménye. Vizsgatárgyanként 40, tehát legfeljebb 80 többletpont vehető figyelembe.
– Nyelvtudásért: a középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgáért 35, a felsőfokúért pedig 50 többletpont jár. Ha viszont a jelentkezőnek több különböző nyelvvizsgája is van, akkor is összesen legfeljebb 50 pluszpontot kaphat. Amennyiben a jelentkezőnek emelt szintű az érettségije és nyelvvizsgája is van az adott nyelvből, akkor a többletpontokat csak egyszer kapja meg – azt a pontszámot számítják be, amelyik magasabb.
– Előnyben részesítés esetén: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékos, illetve gyermeket gondozó jelentkezőket segítik ilyen többletpontokkal, ezen a jogcímen legfeljebb 50 adható. Hátrányos helyzet miatt 25 jár, a halmozottan hátrányos helyzetűek ezen túl további 25 pontra jogosultak. Fogyatékosság esetén, illetve gyermeknevelésért (gyes, gyed vagy gyet alatt) is 50 pont kapható.
2. Az egyes képzési területeken adható többletpontok:
– Tanulmányi és művészeti versenyeredményekért: tárgyanként legfeljebb egy országos középiskolai versenyen (mint például az OKTV-n) elért eredmény alapján jár pont. A versenyek első helyezettjei általában 25-80 többletponttal lehetnek gazdagabbak, de sok esetben a többi dobogóst is méltányolják. A részletek itt olvashatók.
– Szakképesítésért: az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, egy szakirányú, emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve technikusképesítő bizonyítványért 30 többletpont adható – ám csak akkor, ha a megcélzott alapszaknál beszámítják. Tehát a kereskedelmi menedzser szakképzettséget hiába is próbálnánk beszámíttatni a villamosmérnöki alapszakon, azért nem jár többletpont. Ám ha a felvételiző vegyipari gépészmérnök-asszisztens, akkor 30 pontot kaphat érte, mert a jelentkezése szakiránynak megfelelő továbbtanulásnak minősül.
– Sporteredményért: olimpián, világ- és Európa-bajnokságon elért legalább harmadik helyezésért 20, az országos bajnokság legjobbjainak pedig 10 többletpont adható.
Igaz, hogy egyes szakokra felvételiznem is kell?
Nem minden szakon számítják a felvételi pontokat az érettségi és a középiskolai eredmények alapján, léteznek kivételek ez alól. A művészeti és a művészetközvetítés képzési terület összes szakján felvételizni kell, nem a központi pontszámítási rendszer alapján válogatják ki a leendő hallgatókat. A felvételi vizsgákat az adott felsőoktatási intézmény szervezi, és a diákoknak több rostán kell átverekedniük magukat. Összesen maximum 200 pont szerezhető, ám ezen túl beszámíthatók a többletpontok is. A felvételiről az adott egyetemen vagy főiskolán lehet érdeklődni.
A mesterképzésre jelentkezőknek is külön felvételit kell tenniük. Az MSc/MA szakokra jelentkezők maximum 100 pontot érhetnek el. Az intézmények maguk állítják össze a mesterfelvételit: nemcsak a feladatsorokat, hanem a pontszámítás szabályait is ők alkotják meg, ezért ezek a legtöbb helyen eltérőek. Ha valaki mesterszakot célzott meg, érdemes az adott egyetemeken informálódnia a felvételiről.
Miért szükséges az alkalmassági vizsga?
Egyes szakoknál az egyetemek és a főiskolák megvizsgálják, hogy a jelentkezőik alkalmasak lesznek-e arra a feladatra, amelyet a diplomaszerzés után fognak végezni. Az alkalmassági vizsgán elért teljesítményre nem pontszámot, hanem „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítést adnak. Például a tanítóképzőbe jelentkezőknek megvizsgálják a kiejtését, vagy a katonai képzésekre pályázóknak a fizikai és a mentális képességeit. Aki nem jelenik meg, vagy nem felel meg, az nem vehető fel még akkor sem, ha egyébként a felvételi pontjai elérik a megállapított ponthatárt.
Hol kérhetek segítséget?
– pontszámító kalkulátor
– az előző évi ponthatárok listája
– a felsőoktatási felvételi tájékoztató
– pályaválasztási tanácsadás
– képzési útvonaltervező
Hasznos linkek:
– Országos Felsőoktatási Információs Központ – Felvi.hu
– Oktatási Hivatal
– Oktatási és Kulturális Minisztérium
– Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
– Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet
– Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
