A Nézőpont Intézet januári közvélemény-kutatása szerint, amelyet a Heti Válasz számára készített, a pártok támogatottsága az aktív szavazók körében nem változott: a Fidesz 47, az MSZP 12, a Jobbik 9, míg az MDF 3 százalékon áll.
A potenciális, maximálisan elérhető szavazótábort figyelembe véve a sorrend: Fidesz 54, MSZP 20, Jobbik 16, MDF 8 százalék. A Fidesznek nem ártott a nyugdíjas-kampány: tavaly év végéhez hasonlóan kétszer annyi 60 év feletti szavazója van, mint az MSZP-nek. A Nézőpont Intézet modellszámítása szerint a legnagyobb ellenzéki párt megszerezhetné a képviselői helyek kétharmadát.
Tízből négyen Orbánt akarják
A magyar választók közül tízből négyen (41 százalék) Orbán Viktort szeretnék miniszterelnöknek, így a Fidesz elnöke november óta őrzi utcahossznyi előnyét a többi jelölttel szemben. A második helyezett továbbra is Bokros Lajos (15 százalék), de a 26 százalékpontos különbség miatt ő is aligha tekinthető „Orbán kihívójának”. Hiába indult meg január elején a kampány, Mesterházy Attila kormányfőségét továbbra sem óhajtják többen, mint tavaly év végén (7 százalék).
A szocialista szimpatizánsok ugyanis megosztottak: 34 százalékuk Bokrosra, 38 százalékuk Mesterházyra bízná az ország vezetését. Vona Gábort csak a megkérdezettek 5 százaléka szeretné miniszterelnökké választani, ami jelentősen elmarad a Jobbik támogatottságától.
A fiatalokat már elvesztette az MSZP
A részvételüket biztosra ígérő, aktív szavazók körében a pártszimpátia nem változott számottevően januárban. A Fidesz 47, az MSZP 12, a Jobbik 9, az MDF 3 százalékon áll. Az aktívak 28 százaléka, több mint egymillió választó azonban rejtőzködő vagy bizonytalan szavazó. Negyedük – nagyjából 300 ezer fő – idős, 60 év feletti választó. Az ő megnyerésükért indította az MSZP a nyugdíjaskampányt, amely alighanem egy botcsinálta tanácsadónak is eszébe jutott volna.
A „nem lesz nyugdíjreform” üzenete aligha tetszik a fiatalabb korosztályoknak – az MSZP mégsem kockáztat sokat, őket ugyanis mára már elvesztette. A fiatalok és a dolgozó középkorúak körében a szocialisták csupán 7-9 százalékon állnak. Az egykori fiatal demokratákból mára fiatal, középkorú és idős demokraták lettek.
A Fidesznek egyenesen kétszer annyi (nagyjából 750 ezer) 60 év feletti szimpatizánsa van, mint az MSZP-nek. Igaz, a Fidesz–KDNP-szövetség még mindig számottevően erősebb a középkorúak között (51 százalék), mint a többi korcsoportban. Érdekes, hogy az alapfokú végzettségűek körében kimagaslóan magas a polgári oldal támogatottsága: 56 százalékuk a Fidesszel rokonszenvezik. A Jobbik elsősorban az északkeleti megyékben és a fiatalok között népszerű (100-ból 14 harminc év alatti bevallottan a Jobbikkal szimpatizál). A diplomásoknak ugyanakkor csak 6 százaléka azonosul a szélsőséges párttal.
Négypárti lehet a parlament
Modellparlament. A potenciális szavazótáborok alapján modellezhető a rendszerváltozás utáni hatodik Országgyűlés összetétele. A számításhoz néhány módszertani egyszerűsítéssel kellett élni: a választást minden választókerületben érvényesnek tekintettük, a második fordulóban azzal számoltunk, hogy a Fidesz, az MSZP és a Jobbik jelöltje indul, végül az európai parlamenti választások helyi és országos eredményei közti arányt változatlannak tekintettük 2010-ben is.
Így a potenciális szavazók megnyerésével számolva a Fidesznek 267, az MSZP-nek 54, a Jobbiknak 46, az MDF-nek 19 képviselője lenne egy „most vasárnapi” választás esetén a parlamentben. Összességében tehát a Fidesz–KDNP-szövetség – 9 fős többséggel – megszerezhetné a kétharmados többséget.
