A földrengés sújtotta karibi ország újjáépítését célzó egynapos nemzetközi konferencián több mint egy tucatnyi ország, nyolc nagy nemzetközi szervezet és hat nem kormányzati szervezet képviseltette magát.
Bellerive az értekezleten – amelyen jelen volt mások mellett Hillary Clinton amerikai és Bernard Kouchner francia külügyminiszter – köszönetet mondott az eddigi nemzetközi segítségért és hangsúlyozta, hogy Haitit ismét fejlődési pályára kell állítani. Utalt rá, a helyreállítás során újra kell tervezni a főváros szerkezetét, embereket kell majd kitelepíteni a várost ellepő viskónegyedekből, és gazdaságilag fejleszteni kell Port-au-Prince környékét.
A haiti kormány bizonytalan körülmények között folytatja munkáját. A miniszterelnök elmondta, hat, miniszter által vezetett csoportot állítottak fel a főbb kérdések kezelésére, köztük a segélyműveletek irányítására, a lakosság elszállásolásának rendezésére és a biztonság szavatolására.
A legtöbb kormányzati irodát és számítógépes rendszert a földmozgás megsemmisítette, Port-au-Prince épületeinek harmada romba dőlt. Az alapszolgáltatások összeomlottak, a vízellátás sem megoldott.
Segélycsoportok arra hívták fel a konferencia részvevőit, hogy engedjék el a karibi ország 890 millió dolláros külföldi adósságát.
Az értekezleten az előzetes hírek szerint Japán, a világ második legnagyobb gazdasága 70 millió dollár segélyt ajánl fel Haitinak. Tokió ezenkívül 300 katonát szándékozik küldeni az ENSZ békefenntartók kötelékébe. Norvégia megkétszerezte, 34 millió dollárra növelte humanitárius segélyét.
Venezuela, Nicaragua és Bolívia állítólag előzetesen közölte, hogy távol maradnak a konferenciától tiltakozásul a Karib-tengeri amerikai katonai jelenlét ellen.
A kanadai találkozó elsősorban Haiti megsegítésének összehangolását célozta, egyfajta előkészítése volt egy márciusra tervezett nagyobb, felajánlási értekezletnek.
