Belföld

Nagy pofont kaphatnak a sztrájkolók

Negyedik napja tart a BKV 14 szakszervezetének sztrájkja Budapesten, arról azonban még nincs döntés, hogy kárpótlásként mennyit fizetnek majd az érdekképviseletek a dolgozóknak. A munkavállalók átlag 5000-7000 forintot keresnek naponta. Ha ezt megadják, akkor a szakszervezeteknek minden egyes nap csaknem 40 millió forintba kerül.

Számokban nehezen mérhető, hogy a BKV-sztrájk az elmúlt három napban mennyi kárt okozott a cégeknek. A taxitársaságok minden bizonnyal jól jártak, hiszen a megrendelések száma a többszörösére ugrott, a kisebb boltok, bolthálózatok azonban inkább a forgalomkiesés miatt panaszkodtak az újságíróknak.

A BKV-nál kedd óta a dolgozók többsége nyilatkozott úgy, hogy nem veszi fel a munkát. Nekik ebben az esetben a szakszervezet biztosítja a napidíjat. A sztrájksegéllyel azonban nem biztos, hogy mindenki a pénzénél lesz.

Négy nap, 144 millió forint munkabér

Szerettük volna megtudni, hogy pontosan hányan sztrájkoltak az elmúlt napokban, de a BKV sajtóosztályának ezt az információt több mint 20 órája nem sikerült kiderítenie. Így az eddigi nyilatkozatokból próbáljuk meg kiszámolni, hogy mennyi pénzt buknak a munkavállalók.

Ha azt vesszük figyelembe, hogy az alkalmazottak havi nettó bére átlagosan 120 ezer forint, akkor naponta durván 6 ezer forint jut egy alkalmazottra.

mi jár a sztrájkolóknak?

A sztrájkban részt vevőnek, ideértve a szakszervezeti választott tisztségviselőt is, a sztrájk miatt kiesett munkaidőre díjazás nem jár. Ilyen esetekben a szakszervezet szokta az elmaradó bért kifizetni.

A BKV csaknem 13 ezer főt foglalkoztat. A becslések szerint a dolgozóknak csaknem 50 százaléka nem veszi fel a munkát kedd óta, vagyis 6000 munkavállaló napi bére 36 millió forint. Ha péntek estig tart a sztrájk akkor a cég 144 millió forintot spórol ezen a héten. Ez az összeg viszont a szakszervezetek büdzséjét terhelheti.

Bár az érdekvédők azt mondják, van elég pénzük, a munkavállalók zöme azonban nem tudja, hogy meddig nyújtózkodhat a szakszervezete, a bizonytalanság pedig előbb-utóbb problémákat okozhat.

Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője egy eredménytelen tárgyalás után nyilatkozik.

Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője egy eredménytelen tárgyalás után nyilatkozik.

Nemes Gábor, a sztrájk egyik szervezője az fn.hu-nak elismerte, hogy még nem tudják, mennyit fizetnek majd a dolgozóknak. Ezt azzal indokolta, hogy a 14 szakszervezet még egyeztet ebben a kérdésben.

Nem tudják, mennyit buknak

Sokat bukhatnak a sztrájkolók, ha tényleg elhúzódik a munkabeszüntetés – véli egy szakszervezeti vezető, aki jól ismeri belülről a BKV-t. A neve mellőzését kérő érdekvédő szerint a dolgozók többsége nem kapott kellő információt arról, hogy milyen anyagi következményei lehetnek a sztrájknak.

Többségük a mai napig is úgy gondolja, hogy a kollektív szerződés hiányában is pénzüknél lesznek február 8-án, amikor a BKV elutalja a januári fizetéseket. Ha addig sem sikerül megállapodni, akkor számos pluszjuttatástól eshetnek el a dolgozók.

Miből van pénz?

A szakszervezetek elsődleges bevétele a tagdíjakból származik. Ennek nagysága változó, klasszikusan a munkabér 1 százaléka a jellemző. Emellett természetesen részt vesznek pályázatokon, és néhány szakszervezetnek számottevő vagyona, például ingatlanai is vannak. Az ezekből származó bevétellel is ők gazdálkodnak.

A különböző pótlékok ugyanis megegyezés híján már nem szerepelnek majd a januári bérjegyzékben, ami több ezer forint mínuszt jelenthet. Ilyen például az a 20 százalékos vontatási pótlék, amelyet azok a sofőrök kapnak, akik csuklós buszt vezetnek, de megszűnhet a dolgozóknak és a közvetlen hozzátartozóknak járó ingyenes bérlet is.

Ezeknek a tételeknek a kiesése miatt akár több tízezer forinttal is kevesebbet kaphat majd a dolgozó, ami családi konfliktusokhoz is vezethet, a számlákat ugyanis fizetni kell.

Mindent egy lapra tettek

Sztrájkszakértők szerint hatalmas a nyomás a szakszervezeti vezetőkön, ugyanis a munkavállalók egyre inkább azzal kénytelenek szembesülni, hogy a menedzsment nem enged a 48-ból, vagyis hiába a közlekedés blokkolása, attól nem lesz pulykapénz vagy magasabb egészségpénztári hozzájárulás. Ráadásul a budapestiek egyre nehezebben tolerálják majd a kiszámíthatatlan buszközlekedést.

A sztrájk hosszával kapcsolatban egyelőre senki sem mond semmi konkrétumot. Ennek nemcsak taktikai okai vannak, hanem valóban maguk a munkabeszüntetés szervezői sem tudják, meddig bírják.

Abban az esetben, ha az eredménytelenség miatt a hangulat romlik, és egyre többen inkább a munkát választják, vagy kifogynak a tartalékok, akkor kénytelen lesz a szakszervezet előremenekülni és felfüggeszteni a sztrájkot. Erre azonban, legalábbis az eddigi nyilatkozatok szerint még várni kell.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik