Míg november elején csupán minden hetedik ember mondta magáról, hogy nagyon aggódik az új típusú influenza miatt, az év utolsó hónapjában már minden ötödik ember nagyon, további négy pedig közepesen tartott a járványtól – írja a Medián.
A H1N1 elleni vakcina november első hetében még nem nagyon fejthette ki védő, megelőző hatását, az viszont jól látható volt, hogy egyelőre a pszichológiai hatása sem volt érzékelhető: akik már megkapták a védőoltást, nem érezték magukat nagyobb biztonságban, és ez a járványhelyzet bejelentése után, decemberben készült Medián-felmérésben is így volt. Azok közül, akiket már beoltottak, 37 százalék nagyon aggódott a sertésinfluenza miatt, míg az oltást elutasítóknál mindössze 9 százalék ez az arány.
Kevesen vették komolyan
Az új típusú influenza november elején még jól láthatóan azért nem ejtette kétségbe az embereket, mert úgy vélték, ez is csak egy olyan betegség, mint általában az influenza, és nem kell komoly járványtól tartani; de ha lenne is járvány, az sem jár majd komolyabb következményekkel. Tíz emberből hatan például úgy vélték, hogy ha lesz is járvány Magyarországon, néhány napos gyengélkedéssel meg lehet majd úszni, nem kell tömeges tragédiákra számítani. Tízből hárman viszont úgy gondolták, súlyos tüneteket okoz majd a betegség és komoly következményei lesznek.
Egy hónap alatt ezek a vélemények is jelentősen megváltoztak, bár továbbra is többségben vannak azok, akik relativizálják a betegség súlyosságát. Tíz emberből öten nem számítanak járványra, és úgy gondolják, hogy ha az mégis bekövetkezne, akkor sem lesznek tragikus következményei, míg tízből négyen számítanak az ellenkezőjére.
Az idősek és a nők jobban oltatták magukat
Bár a novemberi felmérés idején már nagyarányú megbetegedésekről szóltak a hírek Ukrajnából, sőt az alig kétórányira lévő osztrák fővárosban már 10-11 ezerre emelkedett a H1N1-fertőzöttek száma, nálunk akkor még csak tízből egy ember kapta meg a védőoltást (a felnőttek körében). Igaz, hogy további 26 százalék tervezte, hogy beoltatja magát, de a többség, tízből hat ember a felmérés idején nem volt beoltva és nem is tervezte.
A leginkább egyébként a nagymamák adtak a magyar virológusok-járványszakértők véleményére: a legtöbben az idősek és a nők körében kaptak vagy tervezték a védőoltást. Ez a „nagymama-hatás” decemberre sem változott: az idősek és a nők körében jóval magasabb volt az oltottság, mint a többi csoportban. Igaz, egy hónap elteltével majdnem megháromszorozódott azok aránya, akik megkapták a védőoltást, de a felnőttek fele változatlanul elzárkózott a dologtól.
Magasabb a már beoltottak aránya a diplomások és a fővárosiak között. Az adatokból úgy tűnik, hogy az országszerte több helyen elrendelt óvoda- és iskolabezárások sok embert az oltáspártiak táborába vittek. Novemberben még drámaian alacsony volt a beoltottsági arány a legfiatalabbak (2 százalék) és a gyermeket nevelők (5 százalék) körében. Miután novemberben a nemzetközi után a magyar sajtóban is egyre több nyilvánosságot és támogatót kapott az a meggyőződés, hogy az új betegség a terhesek és a kiskorúak számára a legveszedelmesebb, ebben a körben nagyon jelentősen megugrott az oltás iránti igény.
A politikai is beleszólt
A kampányidőszak közeledtével a politika is behatolt a járványügybe. November elején még nem volt érdemi és értelmezhető különbség a válaszadók pártpreferenciája szerint sem a betegség megítélésében, sem az oltottságban. Decemberre viszont a kormánypárt szavazói a többieknél jóval komolyabbnak ítélték a H1N1-járvány lehetséges lefolyását, és ugyancsak a szocialisták voltak beoltva a legnagyobb arányban (MSZP-szavazók 42, fideszesek 23 százaléka).
A védőoltás népszerűtlenségének a sajtóban is megjelent kritikák és tévhitek mellett a Medián elemzése szerint az lehet az egyik oka, hogy a népesség jelentős része egész komolyan tájékozatlan az influenza terjedésével kapcsolatban, de legalábbis a H1N1 vonatkozásában biztosan. A vírus ugyanis – influenzáról lévén szó – cseppfertőzéssel terjed, a magyar lakosság mégis a lényegében teljesen hatástalan kézmosást tartja a megelőzés legjobb eszközének.
Járványügyi szakemberek egy része már a tömeges kesztyűviselésnek is örülne – a közvélemény azonban ezt vetette el a leginkább –, bár ezzel a kézmosáshoz hasonlóan az a probléma, hogy például ha valaki tüsszent és megfogjuk utána az ajtókilincset, a kesztyűvel ugyanúgy, ahogy kézzel, véletlenül a szánkhoz érhetünk, és máris elkaphatjuk a fertőzést.
Jóval komolyabban veszik viszont az emberek a puszilkodás mellőzését prevenciós céllal, bár különös, hogy a cseppfertőzésnek szintén vagy még jobban kedvező zsúfolt tömegközlekedési járművek helyett autóval, biciklivel való utazást vagy az arcot eltakaró maszk viselését nem tartják ennyire követendőnek. Végül a védőoltást ugyancsak kevésbé mondták hatékony megelőzésnek a járványt illetően, még a prevencióban lényegében hatástalan kézmosást is sokkal jobb módszernek tartják az emberek. Ezek a vélekedések egyébként decemberben nem változtak érdemben az előző hónaphoz képest.
nem bízunk az ántsz-ben?
Talán a védőoltás viszonylag kedvezőtlen megítélése lehet az oka annak, hogy az azt a médiában erősen propagáló ÁNTSZ iránti bizalom is mérséklődött. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat bizalmi indexe áprilishoz képest novemberre a százfokú skálán 6 ponttal, 56 pontra esett vissza. Decemberben viszont az, hogy magasabb az oltottsági arány és a közvélemény elkezdte komolyabban venni a járványt, nem növelte jelentősen az ÁNTSZ iránti bizalmat: ez jelenleg 57 ponton áll.
