A szakképzési hozzájárulás kiszámításának magyarországi módja korlátozza a letelepedés európai uniós jogban garantált szabadságát – vélte csütörtökön kiadott állásfoglalásában az Európai Bíróság főtanácsadója.
Az új típusú ügyekben hagyományosan az ítélethirdetés előtt készített indítvány szerint ugyanis a külföldi telephelyet létrehozni kívánó vállalkozásnak olyan hozzájárulást kell Magyarországon fizetnie, amely részben a fogadó tagállamban lévő munkaerejének bérköltségén alapul.
“Márpedig e kötelezettség egyfelől kiegészítheti a fióktelep szerinti tagállamban fennálló, hasonló teherfizetési kötelezettséget, másfelől pedig adott esetben megfoszthatja az érintett vállalkozást a megváltás lehetőségétől a Magyarországon fennálló hozzájárulás-fizetési kötelezettség költségének csökkentése érdekében” – áll az indoklásban.
A főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek nagy százalékában egybeesik azzal. A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái csak most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.
Jogilag nehezen értelmezhető
Az eset előzményeire visszautaló közleményében a bíróság emlékeztetett arra, hogy a magyarországi székhelyű vagy ott fiókteleppel rendelkező gazdasági társaságok kötelesek munkavállalóik után szakképzési hozzájárulást fizetni, amelynek alapja a bérköltség. A fizetési kötelezettség bizonyos esetekben csökkenthető vagy megváltható.
A magyarországi székhelyű CIBA Speciality Chemicals cég a csehországi fióktelepén foglalkoztatott munkavállalói után Csehországban fizeti a közterheket, és ezeken belül – állítása szerint – a szakképzési hozzájárulást is. A magyar adóhatóság egy ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy a cég az említett munkavállalók után Magyarországon nem fizetett szakképzési hozzájárulást, és ezért bírságot szabott ki a vállalkozásra.
A cég szerint a közösségi joggal ellentétes tőle olyan közterheket követelni, amelyeket az érintett munkavállalók foglalkoztatásának helye szerinti tagállamban már megfizetett, és amely közterhek ellentételezéseként Magyarországon ténylegesen semmiféle munkaerő-piaci szolgáltatást nem kaphatna.
Az ügyben eljáró Pest Megyei Bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy összhangban van-e a letelepedés szabadságának elvével a magyar jog érintett rendelkezése.
Eleanor Sharpston főtanácsnok a fentebb ismertetett indoklás alapján úgy ítélte meg, hogy a szakképzési hozzájárulás előírásának módja a letelepedés szabadságának korlátozásához vezet, mivel “kevésbé vonzóvá teszi annak gyakorlását”
