Rogán Antal (Fidesz), az V. kerület polgármestere a Belvárosi Ferences Templom falán elhelyezett emléktáblánál azt mondta: a 100 éve született Melocco János (1909-1951) nem pusztán művelt és tehetséges ember volt, hanem olyan valaki, aki mindig kiállt a kötelessége és az igazság mellett. Ez a tábla „a hazugság ellenében az igazságról szól” – hangsúlyozta a politikus.
Papp Tamás, az Új Ember igazgató-főszerkesztője beszédében méltatta a mártír újságírót és emlékeztetett arra, hogy Melocco János utolsó munkahelye az Új Ember volt, ahol 1945-től 1950-ig, a letartóztatásáig dolgozott.
Az igazgató szerint a tábla azt jelenti: „az újságíró-társadalom és a társadalom is megérett arra, hogy magának olyan csillagokat válaszon, olyan példaképeket, akik önmagukban jelzik az erkölcsöt és az értéket”.
Szikora József, a Makúsz elnöke elmondta, hogy Melocco János újságíróként dolgozott az Új Ember katolikus hetilapnál, a Magyar Távirati Irodánál (MTI) és a Magyar Rádiónál is. Művelt és sokoldalú ember volt, „olyan, akire érdemes a születésének 100. évfordulóján is példaképként tekinteni” – hangoztatta.
Az emléktáblát Melocco János fia, Melocco Miklós szobrászművész készítette. A különleges mészkőkeretbe helyezett bronzlapra egyebek mellett azt vésték: „Művelt, tehát veszélyes…” (a halálos ítélet szövegéből, 1950. XI. 20.).
A Makúsz honlapján olvasható összegzés szerint Melocco János 1909. december 26-án Fiumében született. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi és államtudományi doktorátust 1932-ben, 1947 őszén lett az Új Ember belső munkatársa. 1950. szeptember 10-én tartóztatták le, s egy koncepciós perben a budapesti katonai törvényszék halálra ítélte. 1951. február 22-én végezték ki Budán, a Mártírok útján lévő fegyházban.
