A nem jogerős ítélet szerint a bíróság a történészt egy év próbára bocsátotta a Kiss László alkotmánybíró által benyújtott rágalmazási perben. Ez azt jelenti, hogy ha egy éven belül újra hasonló vétséget követ el, a két ügyet összevonják, és akkor döntenek a büntetés mértékéről.
Ungvárynek azért kellett bíróság elé állnia, mert 2007-ben az Élet és Irodalomban többször írt, illetve a HírTV-nek nyilatkozott arról, hogy a jelenleg is alkotmánybíró Kiss László a 80-as évek elején a pécsi egyetem párttitkárhelyetteseként „besúgó”, a pártállami állambiztonság „hivatalos kapcsolata” volt, és közreműködött egy ellenzéki csoport felszámolásában.
A kedden kihirdetett, nem jogerős ítéletét a büntetőbíróság azzal indokolta, hogy az a kitétel, mely szerint „Kiss László hivatalos kapcsolatként besúgásban (…) serénykedett”, becsületsértő, és a történész vádlott nem tudta bizonyítani ezen állítása valóságtartalmát, ezért megállapítható a bűnössége.
Lapunk kérdésére Ungváry Krisztián hangsúlyozta: nem fogadja el ezt az indoklást, és állításai minden egyes pontját dokumentumokkal tudja igazolni. Véleménye szerint az ítélet különösen aggályos a kutatói véleménynyilvánítási szabadság szempontjából, és igazáért akár a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságig is elmenne.
Ungváry emlékeztetett: Kiss László 30 vádpontjából pusztán egyben marasztalták el. A bíróság szerint ugyanis az a mondat, hogy „Kiss László hivatalos kapcsolatként besúgásban (…) serénykedett”,
tényállítás, ezzel szemben a történész szerint véleménynyilvánítás.
Ungváry Krisztián lapunknak azt is kiemelte: ő Kiss Lászlót soha nem nevezte sem ügynöknek, sem pedig besúgónak. Szerinte ugyanis ennél sokkal súlyosabb az a kategória, amikor az egykori állampárt vezető funkcionáriusai önként, magánszorgalomból jelentettek.
