Újra nekifutnának a roma gárda megalakításának most a kiskunlacházi romák. Az első próbálkozás pont egy évvel ezelőtt született, amikor Pádár László, győri szocialista képviselő jelentette be egy Roma Önvédelmi Gárda létrejöttét, de a minden oldalról érkező tiltakozás hatására visszavonta a kezdeményezését.
A még a romagyilkosságok idején felvetett Roma Önvédelmi Gárda ötlete akkor szűnt meg végleg, amikor a győri képviselő Lakatos „Csintó” Lászlót javasolta a szervezet élére. Kiderült, hogy a férfi már két évet töltött börtönben, és csak 2003-ban szabadult, ez pedig nem a legjobb pedigré a csoport vezetéséhez. Nem lenne ez hátrány, ha a másik oldalon tevékenykedő, a Magyar Gárdával szoros kapcsolatokat ápoló Betyárseregbe kívánt volna csatlakozni, mely kifejezetten büszke rá, hogy tagjai többségének van priusza.
A romákat védenék
A szervezők most Roma Testvériség néven próbálnak meg öntevékeny, a romák védelmét ellátni hivatott csoportot alakítani. A hírek szerint a szervezet nemcsak a magyarok, hanem a romák által elkövetett bűncselekmények ellen is fellépne, bár arról, hogy ez mit takarhat, még nem sokat tudni.
A gárda példát mutat
A tagok közül a stop.hu információi szerint többen kiskunlacházi romák. Kiskunlacházára valószínűleg a Magyar Gárda szállította az ötletet, mert a 2008 novemberében meggyilkolt H. Nóra halálát követően a gárda többször masírozott és erődemonstrált a településen. Ezt tervezték idén november 29-ére is, de a rendőrség betiltotta a felvonulást, így az elmaradt.
A romák saját, a gárdához hasonló formájú szervezett csoport létrehozása iránti vágya azonban valószínűleg mélyebbről ered. Az Országos Kriminológiai Intézet kedden publikált tanulmánya szerint a szegregált telepeken élő roma fiatalokban a magyarok előítéletessége és az érzékelhető diszkrimináció dühöt és ellenállást vált ki, így az ellentétek, sérelmek folyamatosan nőnek.
Feszültségek és gárdák
A tanulmány vezetője, Solt Ágnes az FN-nek elmondta, a másfél éves kutatás során több olyan településen jártak különböző időpontokban, ahol a két látogatás között felvonult az azóta már betiltott Magyar Gárda. Tapasztalataik szerint a romák és nem romák közti viszony ezeken a helyeken lényegesen romlott. Az emberek azelőtt csak elmentek egymás mellett, de a gárda megjelenése után érezhetővé vált a feszültség, mert a romák néha nem alaptalanul a helyieknek tulajdonítják a gárda riasztását és ezt közvetlen életveszélyes fenyegetésnek veszik.
A gárda célja, – állítólag – az adott településen a rend és nyugalom helyreállítása, ám Solt Ágnes szerint pont az ellenkező hatást érik el. A kívülről érkező fenyegetés a sokszor mélyszegénységben élő romákat összekovácsolja, és a félelemre való védelmi reflex az erőszak.
Szegénység, egyenlőség
A tanulmány szerint a szegregált településeken élő emberek viszonylagos egyenlőségben és sorsközösségben, de nem szolidaritásban élnek. Ezt az állapotot mesterségesen tartják fent maguk között. Mindenki, aki a kitörést, mint lehetséges célt követi, vagy akár említi, sokszor a közösség árulójának számít, mert egyben szembesíti az egyént azzal, hogy maga is tehet sanyarú sorsáról, vagy éppen az ellen.
A Roma Testvériséggel vagy a helyszínen megjelenő cigány politikusok, jogvédőkkel kapcsolatban Solt Ágnes szerint a személyes tapasztalat számít. Ha valaki például feljár Pestre dolgozni, de nem fizetik ki és nem tud miből hazautazni, akkor előfordul, hogy ha tudomása van valamelyik roma szervezetről bemegy hozzájuk pénzt kérni az útra. Ha kap segítséget, akkor a szervezet hasznos, ha nem, akkor ezek is csak a szegény emberek nyomorából élnek.
A mélyszegénységben, szegregáltan és a körülöttük élő többségi társadalom előítéleteivel és diszkriminációjával együtt élő cigányokat tehát nem a gárda fogja integrálni a magyar társadalomba. Akár magyar, akár roma gárdáról beszélünk.
