2009 októberében a megkérdezettek 24 százaléka mondta azt, hogy szokott hálapénzt adni háziorvosának. A hálapénz önfenntartó erejére jellemző, hogy noha a hálapénz elterjedtsége (a gyerekgyógyász kivételével) a korábbi évek gyakorlatához képest tovább csökkent, a lakosság tapasztalata szerint az emberek túlnyomó többsége ma is ad a kórházban a szülésznek, illetve a sebésznek hálapénzt, s alig kisebb a hálapénzt adók aránya a kórházi gyerek- és belgyógyászok esetében.
Azok aránya, akik adnak hálapénzt az adott kórházi orvosoknak (Forrás: Tárki)
Nem változott 2007-hez képest az sem, ahogyan az emberek a hálapénz és a korrupció viszonyáról ítélkeznek. Mindkét időpontban az emberek 40 százaléka szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, 2007-ben 30 százalékuk (2009-ben 33 százalékuk) véli úgy, hogy a hálapénz a korrupció egy formája – írja a Tárki elemzése.
A háziorvosnak a fizetőképes és a betegségre legesélyesebb (illetve egészségtudatos) társadalmi csoportok adnak az átlagosnál (24 százalék) nagyobb arányban hálapénzt: a budapestiek (33 százalék), az egyetemi végzettségűek (33 százalék), a vállalkozók (34 százalék), és az idősebbek (a 61 év felettiek 31 százaléka).
