A Bajnai-kormányról általában elismeréssel nyilatkoztak az FN.hu által megkérdezett politikusok; még azok is, akik a kormány munkáját is szimbolizáló költségvetést egyébként nem szavazták meg.
„Kellemes csalódást okozott ez a kormány. Én annak idején nem adtam bizalmat a folytatáshoz. Máig azt gondolom, hogy az előrehozott választásokra akkor már megérett az idő. De az elmúlt egyéves teljesítményük jobb, mint amire számítottam” – hangsúlyozta a nemmel szavazó egyik liberális politikus, Béki Gabriella.
De Dávid Ibolya is elismerően szólt a Bajnai-kabinetről. „A válságkezeléshez szükséges tűzoltómunkában valóban előrelépés történt. Ugyanakkor nem győzzük hangsúlyozni azt, hogy a reformok és a szerkezeti átalakítás területén semmi nem történt, és nem egy jövőképet biztosító gazdaságpolitikára fűzhető fel ez a költségvetés. Ez a költségvetés kényszerköltségvetés” – fogalmazott az MDF elnöke.
Gyors, hatékony lépések
Az egyébként a többséggel nem mindig egyetértő szocialista Suchman Tamás is dicsérte a kormányt. „Nem vagyok konformista. Nekem nagyon nagy meglepetés Bajnai miniszterelnök úr teljesítménye. Gyorsan, hatékonyan, rövid idő alatt kellett lépéseket tenni, és ekkora magabiztos sikerben, amit az elmúlt időszakban elért, ebben nem hittem. Vannak olyan lépések, amelyek előtt le a kalappal” – hangsúlyozta a politikus.
Szerinte a költségvetés gyors összeállítása, a deficittel való küzdelem is azt mutatja, hogy – mint fogalmazott – „megmozdult valami a gazdaság agyát szabályozó rendszerben, és ez az agy kezd normálisan működni”. Hozzátette: ezt a teljesítményt nem lehet eltagadni Bajnai Gordontól. „Az elkövetkező hónapok munkálkodásai is meg fogják hozni a maguk eredményeit” – véli Suchman Tamás.
A Fidesznek nem tetszett
Mikola István viszont már nem volt ennyire optimista. „Nagyon negatív véleményem van, ez így nem folytatódhat” – mondta az FN.hu-nak. A Fidesz egészségügyi szakpolitikusa szerint az épületeket újra lehet építeni, de a szétvert orvosteameket, az elvándorló orvosokat újra felépíteni, visszahozni, az generációs feladat. „A költségvetés oltárán olyan áldozatokat teszünk, amit csak évtizedek alatt lehet rendezni” – fogalmazott a politikus.
Szerinte a hátralevő pár hónap ügyvezetéssel fog telni. „Áprilisig semmi nem fog történni, a lejtmeneten csúszik tovább az ország. Ha valóban váltás lesz a politikában, akkor bele fogunk állni, és építkezni fogunk, téglát téglára rakva” – ígérte a Fidesz politikusa.
Cselekvőképességet mutatott
Bajnai Gordon kormánya abból a szempontból sikeresebb elődjénél, hogy cselekvőképességet tudott felmutatni, és háttérbe tudta szorítani a kormány bukásáról, az előrehozott választásokról szóló spekulációkat, amelyek Gyurcsány Ferenc helyzetét ingataggá tették – mondta lapunk kérdésére Gyulai Attila.
A Political Capital szakértője hozzátette: ezzel az MSZP is fel tudta függeszteni a saját kormányzásképtelenségét erősítő képet, de megfordítani nem tudta. „Ebből következően az pedig egyértelmű kudarc, hogy míg a kormány megítélése némileg javult, nem sikerült fordítani az MSZP támogatottsági tendenciáin” – hangsúlyozta a szakértő.
Gyulai Attila szerint ennek oka részben lehet az is, hogy mind a kormány, mind az MSZP bizonytalan volt saját meghatározásával kapcsolatban, amit jól mutat a „szakértői kormány” képének gyors felbomlása. „Az MSZP igyekezett háttérbe vonulni a kormány mögött, ráadásul rendkívüli mértékben meg is gyengült, így a választók gyakorlatilag csak a negatív eseményeknél (például megszorítások) kapcsolták össze a pártot és a kormányt, a pozitívumok viszont nem hatottak a szocialista pártra” – véli az elemző.
Az MSZP fizette meg a Bajnai-kormány árát
Azzal Mráz Ágoston Sámuel is egyetért, hogy a Bajnai-kormány politikailag sikeres volt, ám szerinte ennek árát az MSZP fizette meg, nem a kormány ellenzéke. „A kormányfő számottevő politikai teljesítménye volt, hogy képes volt az állami kiadások csökkentéséhez az MSZP vezetését és így az országgyűlési többséget megőrizni – ez Gyurcsány Ferencnek már aligha sikerült volna” – hívta fel a figyelmet a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója, kiemelve, hogy az MSZP-frakció tagjai nem tudhatták, milyen helyen kerülhetnek rá majd az MSZP országos listára.
„Az MSZP kritikátlan felsorakozása a megszorítások mögé azonban sokat ártott a pártnak, a népszerűtlen Gyurcsány Ferenc bukásából nem tudott hasznot hajtani, kiábrándult szavazóit nem tudta visszanyerni, sőt újabb szavazókat vesztett” – véli Mráz Ágoston Sámuel. Hozzátette: mára az MSZP-ből bebetonozottan középpárt lett, 10-15 százalékos átlagos támogatással. „Szintén a kiállása ára volt, hogy Bajnainak néhány nappal a megválasztása után fel kellett adnia politikaellenes, szakértői imázsát, s egész ősszel küzdenie kellett saját miniszterelnök-jelöltsége ellen” – fogalmazott a kutatási igazgató.
Nem tudott elszakadni Gyurcsánytól
Noha az átmeneti kormányfő mindent elkövetett, hogy hangsúlyozza távolságát, az újrakezdést Gyurcsány Ferenc után, számos esemény hiteltelenítette az elszakadási kísérletet – véli Mráz Ágoston Sámuel.
„Egyrészt a tények: Bajnai 3 éven át Gyurcsány bizalmasa volt különféle tisztségekben, s a kiszivárgott hírek szerint megválasztása után is rendszeresen találkozott elődjével, kerülve minden nyilvános kritikát” – fogalmazott a szakértő. Másrészt Gyurcsány többszöri nyilvános kiállása utódja mellett sem segítette (legutóbb az MSZP Országos Választmánya előtt mondott beszédében), végül a Fidesz üzenetei is koptatták a kormányfőt („Gyurcsány-Bajnai-kormány”).
