Az Ipsos 800 fős, telefonos felmérése szerint a megkérdezettek bő háromtizede (31 százaléka) szerint az eseményeknek nem lesz hatása a Jobbik támogatottságára, de gyakorlatilag ugyanennyien (30 százalék) vannak azok is, akik nem vállalkoztak a következmények értékelésére. Akik arra számítanak, hogy a Sajóbábonyban történtek befolyásolják a Jobbik támogatottságát, azok többsége szerint az incidens következményei kedvezőek a párt számára, növekedni fog a szavazótábora.
A Jobbik malmára hajtja a vizet
A kérdezettek pártpreferenciája jelentős mértékben befolyásolja azt, hogy mit gondolnak az események következményeiről, de minden választói csoportban többen vannak azok, akik szerint a Jobbik tábora ezek hatására növekedni fog, mint azok, akik szerint kisebb lesz.
Legnagyobb, 65 százalékos arányban éppen a jobbik szavazók bíznak abban, hogy ez a konfliktus pártjuk malmára hajtja a vizet. Ellenkező irányú változást leginkább a szocialista szimpatizánsok vizionálnak: 18 százalékuk szerint Sajóbábony hatására megfogyatkozik a Jobbik tábora. Igaz, ennél az MSZP-szavazók körében is jóval nagyobb arányban (29 százalék) gondolják, hogy többeknek lesz rokonszenves a radikális párt. A Fidesz-szavazók másoknál kisebb jelentőséget tulajdonítanak az eseményeknek: négytizedük szerint ezek nem befolyásolják a Jobbik támogatottságát. De ha mégis, akkor ők is jóval inkább valószínűsítik a Jobbik megerősödését (25 százalék), mint gyengülését (10 százalék).
Elmérgesedő konfliktus
A lakosság fele (51 százlaéka) pesszimista, úgy látja, hogy a romák és a nem romák viszonya romlani fog a következő időszakban, míg javulásra mindössze 6 százalékuk számít. Tízből három megkérdezett a jelenlegi helyzet fennmaradásával számol, míg 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A pártpreferenciák hatása – ha lehet – még nagyobb, mint az előző kérdés esetében volt. A Jobbik-szavazók háromnegyede (76 százaléka) látja úgy, hogy a konfliktus elmérgesedik. A Fidesz-szavazók körében 52 százalék, a szocialista szimpatizánsok között 43 százalék ez az arány. Bár az MSZP-szavazók másoknál optimistábbak, de közülük is csak 15 százalék bízik abban, hogy javulni fog a roma és nem roma lakosság viszonya.
A Jobbik-szavazók után legnagyobb, 60 százalékot meghaladó arányban a 30 év alatti fiatalok, ezzel összefüggésben a tanulók, valamint a munkanélküliek gondolják, hogy romlani fog a helyzet – igaz, éppen ezekben a lakossági csoportokban legnagyobb a radikális párt támogatóinak aránya.
Ki tudja a megoldást?
A probléma érzékelt súlyosságát és a megoldhatóságával kapcsolatos lakossági szkepszist mutatja, hogy a válaszadók fele (49 százaléka) nem tudott, további 7 százalékuk pedig nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy a jelenleg a parlamentbe jutásra legesélyesebb három párt közül melyik tudná leginkább kezelni a roma és nem roma lakosság közötti konfliktusokat.
28 százaléknyian a vezető ellenzéki pártot, a Fideszt tartják a legalkalmasabbnak a feladatra, míg az MSZP-ről és a Jobbikról ugyanannyian, 8-8 százaléknyian nyilatkoztak így. Ez többé-kevésbé leképezi a politikai erőviszonyokat, hiszen a válaszadók harmada vallotta magát Fidesz-szavazónak, míg az MSZP jelenleg 10 százalékon, a Jobbik kilencen áll.
Bár a nagyobb pártok szavazói természetesen a saját pártjukat tartják leginkább alkalmasnak a roma és nem roma lakosság közötti viszályok kezelésére, de a bizalom mértéke eltérő.
Legnagyobb, 65 százalékos arányban a Fidesz szavazói tekintik saját pártjukat a megoldás zálogának. Az MSZP- és a Jobbik-tábor hasonlóan vélekedik választott pártjáról: a szocialista szimpatizánsok 53 százaléka, a Jobbik-szavazók 54 százaléka állította, hogy saját pártjára kellene bízni a probléma kezelését. Sajátos módon azonban a Jobbik-szavazók 18 százaléka inkább a Fideszt látja alkalmasnak az etnikai konfliktusok megoldására, míg a Fidesz és az MSZP szimpatizánsai saját párjuk helyett más pártról legfeljebb 6 százalékban tételezik fel ezt.
