Múlt szombaton, meglehetősen titkos előkészítést követően került sor Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök találkozójára Szentpéterváron, az orosz kormányzópárt kongresszusa margóján. Figyelembe véve a Fidesz politikusainak az elmúlt években tett kijelentéseit, illetve a magyar választásokhoz közeli időpontot, megállapítható: mindkét fél üzenni akart.
Új orosz közép-európai stratégia
Az orosz fél a találkozóról semmilyen közleményt nem adott ki, semmilyen részletet nem árult el. Ám az orosz diplomácia tisztában van azzal, hogy a találkozó puszta létrejötte egy közelgő magyar választások előtt egyértelmű üzenettel bír. A Kreml így jelezte: ismerik a közvélemény-kutatási adatokat, és adott esetben készek partnerként elfogadni a Fideszt.
Az ehhez hasonló pragmatikus hozzáállás nem idegen Moszkvától. Talán ennek is betudható, hogy az orosz külügyminisztérium nem hosszabbította meg az Orbán Viktorral nyilvánosan vitába keveredett Igor Szavolszkij volt budapesti nagykövetnek a mandátumát, és még az esetleges magyar kormányváltás előtt hazarendelte. Ráadásul figyelembe kell venni, hogy Oroszország számára veszélyes lehet, ha a Baltikumtól Horvátországig kialakulna egy Moszkva-ellenes ütközőzóna. Ennek köszönhetően az elmúlt időszakokban történtek érintkezések Moszkva és Prága, Varsó, Ljubljana illetve Zágráb között is, vagyis kitapintható egy új orosz közép-európai stratégia.
Mások kezébe kerülnek az orosz ügyletek
Kampányszempontból érthető a találkozó jelentősége a Fidesz számára is. Orbán Viktor azzal a ténnyel, hogy „képes” volt Putyinnal kétoldalú találkozón részt venni, vélhetően a kormányzóképesség látszatát hivatott növelni. Ezek után nehezen lesz vádolható azzal, hogy a Magyarország szempontjából fontos orosz kapcsolat végérvényesen tönkremegy a Fidesz választási győzelmével.
Ugyanakkor az is feltűnő, hogy a Fidesz elnöke is meglehetősen kevés konkrétumot árult el a megbeszélésekről. Orbán nyilatkozataiban – az általánosságokon túl – egy konkrétum szerepel, mely szerint a magyar-orosz kapcsolatokat eddig gyanús ügyletekbe bonyolódó személyek tartották kézben magyar oldalról. Nem tudni, hogy a találkozón ez a kérdés valóban felmerült-e, de talán kihámozható, hogy az ellenzék vezetője hazaüzent: kormányváltás esetén mások fogják intézni az orosz ügyeket. Talán az sem véletlen, hogy a Moszkvai Kereskedelmi Kirendeltség meglehetősen gyanús eladásának körülményeiről az elmúlt napokban immár orosz iratok is megjelentek a magyar sajtóban.
a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása
2005-ben Székely Árpád, akkori magyar nagykövet megállapodott a Diamond Air, luxembourgi bejegyzésű offshore céggel a 17 ezer hasznos négyzetméternyi, Moszkva belvárosában található Magyar Kereskedelmi Kirendeltség eladásáról 3 és fél milliárd forintért. Az eladásához szükséges kormányzati felhatalmazás azonban csak 2006-ban született meg. Ezt követően 2008-ban az MNV Zrt. megismételte az eljárást, és 2008 novemberében ismét a luxembourgi céget hozta ki győztesnek ugyanannyiért, mint 2005-ben. Ugyanakkor a Diamond Air már 2008 márciusában átutalta a vételár összegét, vagyis fél évvel azelőtt, hogy törvényesen nyert volna. Az ÁSZ 2009-ben megvizsgálta az ügyet és nyomozás is indult. Az ügyet bonyolítja, hogy a Heti Válasz november 19-én ismertette egy orosz közvetítő cég levelét, melyben az áll, hogy az épületért a hivatalos vételár többszörösét ajánlották korábban orosz cégek, illetve a moszkvai önkormányzat. Az ajánlatok 30-50 millió euróról szóltak, melyeket eljuttattak a magyar nagykövetnek is.
Marad az energiapolitika
Magyar szempontból az igazi kérdés, hogy változni fog-e a Fidesz politikája az Oroszországgal kapcsolatos érdemi kérdésekben. Egyelőre erre semmi sem utal. Sokat elárul, hogy néhány nappal szentpétervári útja előtt egy nemzetközi budapesti energetikai konferencián Orbán Viktor egyértelműen síkra szállt Magyarország gázellátásának diverzifikációja mellett és leszögezte: a Nabucco-gázvezeték megépítése prioritás a Fidesz számára.
Az elmúlt időszakban a Fidesz politikusai szintén többször hangsúlyozták, hogy a Mollal szembeni ellenséges felvásárlásokat ellenzik. Vagyis miközben várható egy visszafogottabb retorika orosz ügyekben, nem valószínű, hogy energetikai kérdésekben a legnagyobb ellenzéki párt politikája megváltozna. A Fidesz politikusai sokkal inkább egy olyan képet szeretnének magukról kialakítani, melynek lényege, hogy úgy próbálnak együttműködni Moszkvával, hogy nem mondanak le Magyarország nemzeti érdekeiről. Az, hogy ez a stratégia mennyire tartható, csakis az esetleges kormányváltás után fog bebizonyosodni.
