Zuschlag János vehemensen és rámenősen képviselte a rábízott érdekeket, ami természetes volt az ifjúsági ügyekért dolgozó képviselőtől – mondta Gyurcsány Ferenc, aki 2003 májusától 2004 szeptemberéig volt miniszter a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium élén.
Gyurcsány tanúskodik (Fotó: MTI)
A minisztérium vezetésében nem volt olyan gyanú, hogy Zuschlag János erkölcstelen és jogellenes módon járt volna el a pályázatok esetén – mondta a bíró kérdésére válaszolva Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, aki beszámolt arról, hogy Zuschlag János az ellene indult eljárás után, 2007-ben egy alkalommal Kecskeméten megkérdezte tőle, mit tegyen.
Én azt ajánlottam neki, hogy működjön együtt az igazságszolgáltatással, és ne szaladgáljon fűhöz-fához az üggyel kapcsolatban – mondta Gyurcsány Ferenc.
Szigorúan szervezett
Miniszterré történő kinevezését követően a szocialista politikus elmondása szerint azt tapasztalta, hogy nem volt szigorúan szervezett munkarend a minisztériumban.
Gyurcsány Ferenc pályázatot írt ki a helyettes államtitkári posztokra, nem titkoltan azért, hogy az MSZP ifjúsági és sport munkacsoportjának támogatásával, még elődje idején ifjúsági ügykért felelős helyettes államtitkárrá kinevezett Ocsovai Tamást eltávolítsa.
Gyurcsány Ferenc a bíró kérdésére válaszolva elmondta: az ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkár szakmai tapasztalatait nem találta teljes körűen kielégítőnek, ennek ellenére a helyettes államtitkár a helyén maradt.
Gyurcsány bevezette
Gyurcsány Ferenc bevezette, hogy hétfőnként kora reggel a minisztérium vezetése és az MSZP ifjúsági és sport munkacsoportjának a vezetése között egyeztetések, tárgyalások folytak.
“Rajtam kívül a politikai államtitkár, Keszthelyi András kabinetfőnök, valamint Ujhelyi István és Arató Gergely vettek részt rendszeresen a megbeszéléseken” – mondta a tanú, aki nem tagadta, hogy a dolgozószobájában tartott megbeszéléseken gyakran Zuschlag János is részt vett.
A szűkebb körű megbeszélésen a pályázatok szakmapolitikai kérdéseiről folytattak konzultációt – fűzte hozzá.
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: álláspontja az volt, hogy egyedi ügyekben nincs helye a konzultációnak, azoknál “automatizmusok” érvényesültek.
100 millió felett
Az egykori miniszter leszögezte: a tárcavezető 100 millió forint értékhatár fölött döntött a támogatásokról, az ifjúsági területen a támogatási összegek pedig százezer forint körül voltak, így az a szint “az ő kompetenciája alatt volt”.
A pályázati folyamatban a miniszternek a procedúra kezdetén és a végén volt szerepe. A pályázat kiírásánál, továbbá akkor, amikor a közigazgatási államtitkárságon keresztül érkező pályázatokat alá kellett írni – ismertette szerepét a volt miniszter a pályázati rendszerben.
“Az én miniszterségem alatt a felküldött előterjesztéseken változtatás nem volt, hiszen akkor kellett volna csak beavatkozni, ha az alattam lévő döntési szinteken nincs egyetértés, de ilyen nem fordult elő” – tette hozzá.
Hiába lobbiztak nála
Gyurcsány Ferenc kiemelte: a miniszter rendelkezésére álló egyedi támogatási keretet megszüntette, mert így hiába is lobbiztak nála a kisebb támogatások ügyében.
Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére elmondta: nem volt tudomása miniszterként olyan törekvésről, hogy a baloldali ifjúsági szervezetek működését pályázati pénzek vagy egyedi támogatások révén finanszírozzák.
Gyurcsány Ferenc tagadta, hogy rendelkezett volna ismeretekkel az MSZP ifjúsági szervezetének, a Fibisznek a finanszírozásáról.
Nem ismerte
“Civil szervezetek támogatására nagyon sokan felhívták a figyelmemet, de ezeknek a szakmai, politikai kötődését nem ismertem” – mondta, majd hozzátette: “ezek nem tartoztak bele az ötven legfontosabb dolgomba”.
A bíró visszautalt Ocsovai Tamás korábbi vallomására, mely szerint egy vasárnap az ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkárt Pécsről felrendelték, hogy a minisztérium által támogatandó pályázatokat válogassák ki.
“Én nem adtam utasítást konkrét pályázatok elbírálására vonatkozóan sem Ocsovai Tamásnak, sem másnak” – mondta határozottan a tanú.
Nem volt viszony
Állítása szerint személyes viszonya politikustársai túlnyomó többségével nem volt, így Zuschlag Jánossal sem.
“Miniszterként amikor kellett, vagy nem tudtam kikerülni, akkor találkoztunk, de személyes kapcsolatunk nem volt” – mondta az elsőrendű vádlotthoz fűződő viszonyáról.
Gyurcsány Ferenc nem emlékezett olyan találkozóra, amelyet Lados István másodrendű vádlott idézett fel korábban a perben, aki szerint ő 2004 januárjában az egyik étteremben rendezett vacsorán Arató Gergellyel és Zuschlag Jánossal hármasban folytatott volna megbeszélést.
Nem emlékszem, hogy egy étteremben beszéltünk volna meg komoly dolgokat – jelentette ki.
Határozott nem
A bíró kérdésére, mely szerint egy korábbi vallomás arról szólt, hogy megbízta Bánáti Jánost, az ügyvédi kamara elnökét, hogy a Legfőbb Ügyészségen eljárjon Zuschlag János ügyében, a tanú határozott nemmel válaszolt.
A bíró megkérdezte azt is a volt miniszterelnöktől, hogy volt-e tudomása olyan megállapodásról, mely szerint az MSZP-től 180 millió forintot kért volna Zuschlag János a képviselői mandátumáról történő lemondásáért.
Nem – volt a rövid válasz.
Gyurcsány Ferencnek – állítása szerint – arról sem volt tudomása, hogy a Zuschlag János által befizetett ötvenmillió forint milyen forrásból származott. Az előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János azután utalt át kárenyhítés címén ötvenmillió forintot a pályázatot kiíró és folyósító szervezeteknek, hogy a vagyonát zár alá helyezték.
