A most 80 éves Kertész Imre Die Weltnek adott nyilatkozatát idézik előkelő helyen a hazai, országosnak mondott politikai napilapok. Nem minden tanulság nélküli megnézni, hogyan.
„Nobel-díjas nemzetgyalázás” – ez a Magyar Nemzet címe, míg a Népszabadság „Súlyos közlendő”, és „Antiszemiták uralják a közbeszédet” címekkel mutatja be Kertész gondolatait. A Népszava „Kertész: hazánkban rosszabbodott a helyzet”, a Magyar Hírlap „Ne kössön engem Magyarországhoz” címmel tárja olvasói elé az író gondolatait.
A Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap bevezetőjében azt írja Kertészre hivatkozva, hogy Magyarországon „a szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak”. Később a Magyar Nemzet az MTI-t idézi, a hírügynökség ugyanis úgy fordítja az író szavait, hogy „a szélsőjobboldaliak és az antiszemiták váltak hangadóvá”. A lap értelmezése szerint ez helytelen közelítés, mert Kertész szavai szerint egyértelműen uralkodnak az előbbiek. A Népszabadság berlini tudósítójának fordítása szerint a szélsőjobb csak a közbeszédet uralja, és nem az országot, ehhez a verzióhoz csatlakozik rövid írásában a Népszava is.
Ne kössön engem Magyarországhoz – mondta a Nobel-díjas író a beszélgetés egy pontján; ezzel a mondattal érdemelte ki vélhetően a „nemzetgyalázás” minősítést a Magyar Nemzettől, és ezt emelte ki a Magyar Hírlap is. Mindkét napilap ugyanakkor szövegkörnyezetében is idézi Kertész kijelentését, amelyből kiderül, az író nem magyarellenes, hanem gyökértelen: „Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen” – írja a Magyar Nemzet. „Számomra nem érvényesek a rasszalapú, nemzeti hovatartozások, a kollektív identitások. A népzenét nem szeretem, a klezmer pedig unalmas” – mondta az író, de ezt csak a Népszabadság olvasói tudhatták meg.
Kevés magyar íróhoz érez kötődés Kertész Imre, de ezek egyike a felületesen jobboldalinak besorolt Márai Sándor; furcsa, de erről is csak a Népszabadság olvasói értesülhettek.
Az értelmezések közül a helyeset a németül beszélők itt választhatják ki.
