A gyermektelen és a gyermekes háztartások éves kiadásai között átlagosan majdnem 800 ezer forint a különbség – idézi a KSH 2007-es kutatásait a Népszabadság. Lakásberuházásra a kisgyerekesek feltűnően sokat, a gyerek nélküli háztartásokhoz képest egy évben mintegy 120 ezer forinttal többet költöttek, ami mutatja, hogy még az átlagcsaládok szintjén is kimutathatóan sokba kerül a baba érkezése.
Akik gyermeket vállanak, komoly kiadások előtt állnak, és ezt jól tudja a babás piac is, amely ennek megfelelően virágzik. A terhes nő már a terhességi teszt megvásárlásával remek üzleti alannyá válik, aki a gyereke megszületése előtti 8-9 hónapban rálép a sokéves, komoly költekezés útjára, aminek az elején még csak a vitaminok, a kismamaruházat, az ultrahang- és szűrővizsgálatok és a babakelengye sorjázik, középtávon meg már az iskolai különórák, táborok és az ösztöndíjszerű életbiztosítás kiadásai állnak.
Ezt a helyzetet még tetézi, hogy az anya néhány évre, de jó pár hónapra biztosan kiesik a munkaerőpiacról, vagyis számottevően csökken a család jövedelme. Egyes számítások szerint az első gyerek a fogantatástól élete első fél évéig nagyjából félmillió forintba kerül, amiben az anya vizsgálatai, a gyerekszoba berendezése, a gyerekruhák és minden szükséges kiegészítő beszerzése benne van.
Tischler János, a Minimanó Kft. ügyvezetője tizenkét éves kereskedői tapasztalatával azt állítja, a szülők az első és a harmadik gyerek fogadására költik a legtöbbet, kivált, ha a második gyerek után nagyobb szünetet tartanak. Ha kicsi a korkülönbség, még nem avulnak el a gyerekholmik, és nem is ajándékozták el azokat.
A jó minőségű, de nem luxus színvonalú és árú babakelengye mintegy 150-250 ezer forintba kerül, amiben sok egyéb mellett a kiságy, a babaruha, a babakocsi és a lázmérő is benne van. A fogadócsomag ruházati része és például az autóba való hordozó csak féléves korig jó, onnantól újabb jelentős költségek várnak a családra.
Például a biztonsági autósülésből egy elfogadható típus legalább 30 ezer, egy igazán jó meg 60 ezer forintba kerül (és ezeket is 1-1,5 év múlva már nagyobbra kell cserélni), vagy a felnőttcipők árával vetekedő pici lábbelik, amelyekre évente többször kell sok-sok ezer forintot kiadni.
A munkaerőpiacról kieső kisgyerekesek egy része nagy árat fizet azért, ha vissza akar térni munkahelyére. A túlzsúfolt önkormányzati bölcsődékbe néhol lehetetlen bejutni, teljes munkaidőben meg az átlagosan ezerforintos óradíjért dolgozó bébiszitter megfizethetetlen.
Maradnak a magánbölcsődék és a jelenleg működő 170 családi napközi. Utóbbiakat január elsejétől egyszerűbb lesz működtetni. Csakhogy a magánintézmények havi díja 40 és 100 ezer forint között mozog, szemben az államiakban fizetendő átlagosan 6 ezer forintos étkezési díjjal.
