Magyarországon kiemelkedően magas, 96 százalékos azoknak az aránya, akik széles körű jelenségként ítélik meg a szegénységet. A felmérést 2010, a szegénység elleni küzdelem európai éve beharangozásaként mutatták be Brüsszelben.
A szociális ügyekért felelős biztos, Vladimír Spidla a jelentést ismertetve kiemelte, hogy a beérkezett válaszok tanúsága szerint “a legtöbben saját nemzeti kormányukat tartják elsődlegesen felelősnek, de a válaszadók háromnegyede az uniótól is elvárja, hogy fontos szerepet vállaljon a kérdésben”.
A brüsszeli bizottság adatai szerint az Európai Unió lakosságának 16 százaléka (Magyarországon 12), összesen közel 80 milliónyi lakos él a szegénységi küszöb alatt, és olyan súlyos problémákkal küzd, mint a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz, fedélhez, szociális és pénzügyi szolgáltatásokhoz jutás akadályai.
Csak a görögök és a bolgárok szegényebbek
A magyarok 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy háztartásuk nehezen jön ki a jövedelméből. Ennél csak a bolgárok (40 százalék) és a görögök (35) érzik szegényebbnek magukat, az uniós átlag 12 százalék.
Az uniós szinten megkérdezett 27 ezer válaszadó fele a munkanélküliség magas arányával és 49 százalékuk az elégtelen mértékű bérekkel magyarázta a szegénység jelenségét, kiegészítve ezt a túl alacsony társadalombiztosítási juttatásokkal és nyugdíjjal (29 százalékkal), valamint a tisztességes lakhatás túlzott mértékű költségeivel (26).
A hiányos iskolázottságot vagy a hozzáértést a 37 százalékuk, továbbá az “öröklött” szegénységet a negyedük, illetve a drog- és alkoholfüggőséget is közel ennyien tartják a szegénység mögött meghúzódó legfontosabb okoknak.
A lakosság több mint fele (56 százalék) gondolja úgy, hogy a szegénység legjobban a munkanélkülieket fenyegeti, 41 százalékuk szerint viszont az idősek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. A harmaduk pedig az alacsony képzettségű, hiányos felkészültségű csoportokat említette.
Tíz európai lakosból majdnem kilenc szerint a szegénység elveszi az emberektől annak a lehetőségét, hogy megfelelő lakáshoz jussanak, míg közel 80 százalékuk úgy érzi, a szegénység ténye korlátozza a felsőfokú oktatásban vagy felnőttkori továbbképzésben való részvétel esélyeit. A megkérdezettek háromnegyede úgy gondolja, hogy rontja a munkához jutás esélyeit is. Az európaiak többsége (60 százalék) szerint a szegénység korlátozza a megfelelő alapfokú oktatáshoz jutás esélyeit, míg 54 százalék szerint a baráti és ismeretségi hálózatok fenntartásának képességét is nehezíti.
2010 a szegénység elleni küzdelem éve lesz
A brüsszeli közlemény emlékeztetett arra is, hogy tíz évvel ezelőtt az EU vezetői vállalták, hogy 2010-ig “döntő hatású” lépéseket tesznek a szegénység felszámolása érdekében. “Ezzel szemben az európaiak jelentős része még ma is szegénységben él, és csak korlátozott módon tud az olyan alapvető szolgáltatásokhoz hozzájutni, mint amilyen például az egészségügyi ellátás” – szögezte le a bizottság, amely szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztés nem csak az egyének jólétét és azon képességét érinti, hogy részt vegyenek a társadalom életében, hanem káros hatást gyakorol a gazdasági fejlődésre is.
Ezt figyelembe véve “az EU hangsúlyozza a szegénység elleni küzdelemben a kollektív felelősség fontosságát, bevonva mind a köz-, mind a magánszféra döntéshozóit és a közvélemény szereplőit is a folyamatba”. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve 2010-ben azt célozza, hogy a problémával nap nap után küszködők sérelmeinek adjon hangot – húzta alá Spidla biztos közleménye.
