Tóth János a tavaly ősszel kirobbant megfigyelési ügy egyik főszereplője volt. Az UD Zrt. tulajdonosáról napokig csak olvasni lehetett, például azt, hogy cége politikusokról gyűjtött anyagokat, vagy hogy megpróbált behatolni a kormányzati számítógépes rendszerbe. Azt azonban senki sem tudta, hogy a magyar James Bond hogyan is néz ki.
A HVG végül ezt a rejtélyt oldotta meg, amikor a legnagyobb közösségi portálról letöltötte az egykori NBH-s portréját, és beszerkesztette a hetilapba. Ugyanígy járt el a 168 Óra is. Bár mindkét lap a képaláírásnál jelezte, hogy a fotó az iWiW-ről származik, a kép főszereplője ezt mégis lopásként értékelte, és jogi útra terelte az ügyet.
Az iWiW-es tartalom nem közkincs
A Fővárosi Bíróság elsőként a HVG ellen benyújtott keresetet tárgyalta. A múlt héten hozott elsőfokú ítélet szerint a lap kiadója személyiségi jogokat sértett azzal, hogy Tóth János engedélye nélkül hozta le a fotót.
Képmással való visszaélés
A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti. A Ptk. szerint a képmás nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – minden esetben az érintett személy hozzájárulása szükséges. Eltűnt vagy súlyos bűncselekmény miatt körözött emberek fényképe, grafikája ugyanakkor közölhető, de az is csak a hatóság engedélyével.
A HVG a képmással való visszaélés ellen azzal érvelt, hogy az UD Zrt. vezetője saját elhatározásból tette fel a közösségi portálra a fényképet.
A bíróság ezt azonban elutasította, mert álláspontja szerint az iWiW egy zárt rendszer, a képek pedig részben a tagok azonosítását segíti, letölteni azokat nem lehet. Az elsőfokú döntés szerint pénzt nem kell fizetnie a lapnak, de nagy nyilvánosság előtt elnézést kell kérnie.
Akár perek tucatjai is indulhatnak
Futó Barnabás, az UD jogi képviselője szerint ez az ügy akár precedensértékű is lehet, eddig ugyanis nemigen fordult elő, hogy Magyarországon bárki is pert indított volna egy közösségi portálról engedély nélkül letöltött felvétel miatt.
Pedig ilyen jogsértésekkel gyakran lehet találkozni, elsősorban internetes oldalakon, blogokon. Számos olyan rovat működik, ahol a szerkesztők kizárólag közösségi oldalakon böngésznek, és a számukra vicces, előnytelen, olykor obszcén fotókat mindenki számára elérhetővé teszik.
Jogilag nem tökéletesen megértett, egyértelmű az iWiW és a hasonló szociális oldalak helyzete, ezért még várhatóan sokat fogunk hasonló esetekről hallani – mondta az Fn.hu-nak Muraközi Gergely. Az internetjogász szerint az iWiW speciális eset, szigorúan véve nem közösségi használatra szánt oldal, hiszen a rólunk szóló adatainkat és fényképeinket nem az ország-világ elé szeretnénk tárni, hanem a közvetlen családtagjainkkal és barátainkkal kívánjuk azokat megosztani.
A több mint 300 millió taggal rendelkező Facebooknál már más a helyzet. Aki itt akar jelen lenni, annak nincs szüksége például meghívóra, mint az iWiW-nél. Képeihez, ismerősi hálójához azonban könnyebben hozzáférhetnek illetéktelenek.
Erre egyébként a szolgáltató diszkréten figyelmezteti is a felhasználót. „Habár lehetőséged van az oldalaid megtekintését korlátozó adatvédelmi beállítások megadására, tartsd szem előtt, hogy nem léteznek tökéletes és áthatolhatatlan biztonsági intézkedések. Nem ellenőrizhetjük a többi felhasználó tevékenységét, akik számára elérhetővé teszed az oldalad és információid.”
Nem árt az óvatosság
Szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a közösségi oldalakra feltett túlzottan bizalmas, olykor bizarr tartalmak könnyen a tulajdonos vesztét is okozhatják.
A HR-esek például gyakran ellenőrzik a közösségi portálokon az álláshirdetésre jelentkezőket. Ha pedig olyan tartalommal szembesülnek, amely szerintük nem felel meg az általuk elvárt értékrendnek, akkor a jónak ígérkező munka könnyen másé lehet.
