Belföld

Navracsics konszenzusra vágyik

Akkor következhet el október 23-a igazi ünnepi jelentősége, amikor végre teljes konszenzus lesz 1956 megítélését illetően - mondta Navracsics Tibor az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen csütörtök este Csornán.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője hangoztatta: akkor érezhetjük át az ünnep igazi jelentőségét, ha végre szalonképtelenek lesznek azok a vélemények, amelyek 1956-ról elítélően fogalmaznak, és amikor végre szalonképtelenek lesznek azok a politikusok, „akik fennhangon dicsőítenek egy diktatúrát, és a diktatúra elleni küzdelmet rossznak állítják be”.

1956. október 23-a a szabadságért vívott küzdelem, a hazugság ellen vívott küzdelem, a becsületes életért vívott küzdelem ünnepe – mondta a szónok, hozzátéve, hogy a mai napig vannak olyan emberek, akik számára 1956 nem forradalom, hanem „a szocializmus elleni összeesküvés”.

A politikus szerint addig nem beszélhetünk nemzeti ünnepről, amíg funkcióban vannak olyan emberek, akik tagadják ennek az ünnepnek a jelentőségét.

Holott „még ma a magyar Országgyűlésben is van olyan képviselő, aki számára 1956 nem szabadságharc, hanem nyilas keretlegények antiszemita randalírozása”.

Hogyan sáfárkodtunk 1956 örökségével? – tette fel a kérdést. Hiszen azt látjuk húsz évvel a rendszerváltás után, hogy ma is sokan kételkednek a demokráciában, sokan kételkednek abban, hogy megéri Magyarországon becsületesen élni, sokan kételkednek abban, hogy lehet-e egyáltalán szabadon élni. „Magyarország ma boldogtalan ország, mert elvették az emberek hitét” – mondta.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik