Hogyan lehet leírni egy perc alatt több mint 20-szor, hogy „Te tetted-e e tettetett tettet, te tettetett tettek tettese, te!” Vicai Erikával – kétszeres világbajnokkal – és Barna Beátával beszélgettünk a versenyről és a parlamenti munkájukról.
Milyen versenyszámokban szállnak versenybe egy gyorsíró-világbajnokságon?
Létezik grafikus, azaz kézi gyorsírás, gépi gyorsírás, többnyelvű gyorsírás, gépírás, professzionális szövegszerkesztés, többnyelvű levelezés és jegyzőkönyvvezetés.
Barna Beáta és Vicai Erika
Mit kell tudni a grafikus gyorsírásról?
A gyorsírás célja, hogy az élőbeszédet az elhangzásával egy időben rögzíteni tudja. Ezt lehetetlen elérni közírással. Jelekből álló írásmódról van szó, ahol csak mássalhangzókat jelölünk, a magánhangzókat pedig a mássalhangzók egymáshoz képesti elhelyezkedésével. Mesterfokon, nagy sebességgel elhangzó mondatok rögzítésekor elhagyjuk a szavakból a toldalékokat (jeleket, ragokat, képzőket), illetve a ki nem írt szó- vagy mondatrészekre a nyelvi szabályszerűségek alapján következtetünk.
Egy nagyon egyszerű példával: „Vettem keny(eret), ásványviz(et) (a) bolt(ban), mert éhes és (szomjas) volt(am)”. Amit ebből véglegesen rögzítünk, fonetikusan így hangzik: „Vettem keny, ásíz bot, r éh é … ot”. Egy-egy jelnek több jelentése lehet, ezért visszaolvasáskor a mondat értelmére hagyatkozunk, illetve másodszor-harmadszor előforduló szavakat nem írunk le, feltéve, hogy emlékezni fogunk azokra.
Miből áll maga a verseny?
A versenyen összesen 15 perces – C, B, A kategóriából álló – háromszor ötperces fokozódó sebességű diktátum hangzik el minimum 460 szótag/perc végsebességgel. A végsebesség a szövegterjedelem függvényében változik. Könnyen kipróbálhatjuk, vajon milyen sebességet is jelent 200 szótag leírása percenként, ha egy perc alatt 10-szer leírjuk: „Nyári napnak alkonyulatánál/Megállék a kanyargó Tiszánál.” Ez az írástempó felel meg az alapfoknak. Ha ugyanezt a mondatot egy perc alatt 20-szor írjuk le, akkor 400 szótagot rögzítünk egy perc alatt.
stenogram
A sztenogram 3 sorból áll, háromszor szerepel ugyanaz a mondat egyre rövidebben – az utolsó két sor mesterfokú szintű rövidítésekkel, egyre több hangot, illetve betűt elhagyva egy-egy szóból.
gy-egy versenyszövegbe természetesen több „buktatót” helyeznek el, különösen a sebességhatárok emelkedésénél. Az alapos, több hónapos felkészülésen túl a koncentráción, az összeszedettségen nagyon sok múlik. Elég két másodperc „rövidzárlat” a diktátum lejegyzése közben, és ha kimarad egy-két szó, vagy annyira torzul az írás az izgalom vagy a nagy sebesség következtében a görcsös ceruzatartás miatt, hogy visszaolvashatatlanná válik, a versenymunka értékelhetetlen lesz.
Mikor „torzul az írás”?
Ha egy jel a fővonalhoz képest 1-2 milliméterrel lejjebb vagy feljebb kerül, 1-2 milliméterrel nagyobb vagy kisebb lesz, vagy a dőlésszöge változik meg, ekkor ugyanis más lesz a jelentése.
Milyen nyelven kell írni?
Minden nemzet a saját nyelvén ír, de van idegen nyelvű gyorsírási, gépírási verseny, illetve idegen nyelvű levelezés kategória. Több hónapos fordítási procedúra, egyeztetés – szigorú szakmai követelményeknek megfelelve – során születik meg a végleges versenyszöveg angol vagy német alapszöveg alapján az INTERSTENO és az egyes országok szakmai szövetségei között.
A többnyelvű gyorsírás kategóriában két éve Prágában Boris Neubauer 17 nyelven gyorsírt, ezzel első helyezést ért el, előtte hosszú évtizedekig Manfred Kehrer készített 11 nyelvű áttételt, aki ma 74 évesen is aktív versenyző. Ebben a versenyszámban is fokozódó sebességű diktátumot kell rögzíteni a versenyzőnek – annyiszor, ahány nyelvű áttételt szeretne készíteni.
Hogy folyik az értékelés?
A teljesítmény – a leírt percek, a végsebesség és a hibaszám – alapján rangsorolják a versenyezőket. Az lesz az első, aki a legtovább, akár végig lejegyezte, majd a legkevesebb hibával visszaadta a fokozatosan gyorsuló diktátumot. A hibákat – az eredeti szöveghez képest az eltérést súlyozva – minősítik, a hibapontokat levonják az összpontszámból.
Milyen kategóriában indultak magyarok Pekingben, és milyen helyezést értek el?
Grafikus gyorsírás kategóriában mesterfokon (A kategóriában) a dobogó minden fokát elfoglaltuk, és az 5–6. helyezett is magyar lett. Magyarok indultak még gépírás- és szövegszerkesztés-versenyen.
helyezettek
Grafikus gyorsírás (A kategória): 1. Vicai Erika (aki idén másodszor világbajnok), 2. Dani Judit, 3. Ferenc Zsuzsa, 5. Barna Beáta 6. Horváth Éva Szilvia. B kategóriában junior korosztályban 1. lett Leiner Péter. Gépírásversenyzők közül junior korosztályban 4. helyezést ért el Döbrentey Dániel.
Milyen rekordok születtek? Egyáltalán, milyen rekordok vannak ebben a szakmában?
Magyarországon az elmúlt 50 évben Dr. Kappa György a csúcstartó 500 szótag/perc eredménnyel, rajta kívül dr. Baczony László ért el 500 szótag/percet. Mindketten a szakma kimagasló képviselői voltak. Idén gépi gyorsírásban világbajnok már másodszor egy vak (nem látó) spanyol lány, Miriam Martin Garcia lett – megható volt látni, ahogy felkísérik a dobogó legfelső fokára.
Érmesek (balról jobbra: Dani Judit, Ferenc Zsuzsa, Vicai Erika, Leiner Péter)
Pekingben az eredményhirdetés során kiemelték, hogy a 2009-es vb-n a magyar csapat rekordot ért el, mert gyorsírásból – mesterfokú szintet elérve – még soha nem állt három magyar egyszerre a dobogón.
A Parlament őszi ülésszakának megnyitóján Szili Katalin házelnök gratulált az Országgyűlés írnokcsapatának a világbajnoki szerepléshez. Véletlen, hogy tőlünk az Országgyűlés csapata indult?
Az Országgyűlés Hivatala nem indított önálló csapatot, inkább úgy fogalmaznék, hogy az Országgyűlés Hivatalának dolgozói is – akik közül Dani Judit és Vicai Erika hosszú évek óta mesterfokon az első hat között szerepelnek hazai és nemzetközi versenyeken is – képviselték hazánkat. A verseny ugyanis egyéni megmérettetés, Magyarországról összesen 25 fő vett részt a vb-n.
Mi a gyorsíró feladata az Országgyűlésben? Az audiovizuális technika nem szorítja ki a kézírást?
Szó szerinti jegyzőkönyveket készítünk az Országgyűlés plenáris üléseiről és a bizottságainak, eseti és vizsgálóbizottságainak, továbbá jelölőbizottságainak üléseiről, valamint igény szerint, esetenként az albizottságok üléseiről. A jegyzőkönyvbe az ülésen elhangzott minden észlelhető nyilatkozatot, felszólalást, közbeszólást és érdemi történést – taps, morajlás, derültség – fel kell venni, valamint fel kell tüntetni a tetszés és a rosszallás hangos kifejezését is.
A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítése magában foglalja a szabad előadásokban előforduló esetleges nyelvi vagy nyelvtani pontatlanságoknak, kisebb mondatszerkezeti, szórendi botlásoknak az írás követelményeihez képest történő kiigazítását, az élőszó hangsúlyának az írás alkalmas eszközeivel történő pótlását, összhangban a szónok kifejezésmódjával. Tehát újra és újra mérlegelnünk kell, hogy a mondatokat milyen mértékben korrigáljuk, hogy ne sértse a hitelességet.
Az audiovizuális technika – a tapasztalatok alapján – Európában és a tengerentúlon sem tudta kiváltani a gyorsírást – legyen az grafikus gyorsírás vagy gépi gyorsírás –, a jegyzőkönyvvezetést. Az egy-egy tanácskozáson elhangzottakat utólag könnyebb áttekinteni írásos formában, illetve dolgozni azokból a későbbi munkafolyamatok során.
Kinek a feladata/felelőssége a hitelesség ellenőrzése?
A plenáris ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzők hitelesítik, a bizottsági ülések jegyzőkönyveit pedig az elnök. Minden jegyzőkönyv elolvasható az interneten.
Akadnak derűs pillanatok is, amikor a gyorsíró megpróbál rezzenéstelen arccal sztenografálni, ha elképzeli az elhangzottakat, például azt, hogy „volt, aki élőben is bejárta a televízió képernyőjét”. Vagy „anélkül, hogy felvenném a számháború kesztyűjét”, vagy hogy „széllel szemben szódavízzel nem lehet piros tojást festeni”. A kétértelmű mondatok is okozhatnak derültséget minden hallgató számára: „A miniszter úr az ágyat nyomja, az államtitkár úr pedig Oslóban van”. És tudjuk, hogy „A kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott a kő”.
