A magyarországi kémények állapotát kiválóan szemlélteti a budapesti állomány. A főváros 990 ezer kéményéből mintegy 23 ezer van olyan állapotban, hogy bármikor életveszélyes helyzetet okozhat, további 40 ezer pedig bár még nem életveszélyes, de alapos tatarozásra szorul.
Az arány országos szinten is áll, a kémények 6-7 százaléka valamilyen módon hibás – tudta meg az FN.hu Kocsis Attilától, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete és Egyesülete elnökétől. A potenciális veszély ellenére sokan csak harmadik-negyedik „próbálkozásra”, vagy egyáltalán nem is engedik be lakásukba a kéményseprőt.
Képgaléria!
Életveszély és környezetszennyezés
Korábban az FN.hu-n írt arról, hogy a rosszul működő kémény miatt a lakás levegője oxigénhiányos, szén-monoxiddal telített lesz, ami fejfájást, levertséget, a mérges gázok nagy koncentrációja pedig halált okozhat. A kémények megfelelő karbantartása tehát elsősorban biztonsági okból jelentős, hiszen a berendezés állapota befolyásolja az égéstermékek „elszállításáért” felelős huzat kialakulását.
Ha a huzat nem megfelelő, bizonyos égéstermékek visszaszivároghatnak a lakótérbe, komoly balesetveszélynek kitéve a családot. Ezenkívül egyes eszközök működését is zavarhatja az eldugult kémény.
A kéményseprés közvetve az energiatakarékossághoz is hozzájárul, hiszen a nem megfelelő huzat miatt a készülék többet fogyaszt, ezzel ráadásul több égésterméket is termel – a közszolgáltatás igénybevételével tehát környezetszennyező tényezőket is kiküszöbölhetünk.
A gázzal kezdődött minden
Budapesten a lakások 40 százalékába nem engedik be a szakembereket, sokszor még a hivatalos felszólítás ellenére sem. Évente a lakások egyhatodát egyáltalán nem tudják ellenőrizni. Még az sem elegendő, ha valaki rendszeresen elvégezteti a felmérést, elég ha a szomszéd gondatlan: a szivárgó füstgáz vagy a robbanás nem tartja tiszteletben a lakás határait – írtuk korábban Majoros Bélára, a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. (FŐKÉTÜSZ) FŐKÉTÜSZ szakértőjére hivatkozva.
A kémények eróziója a gáztüzelésre való átállással gyorsult fel: a több mint száz éve kifogástalanul működő kéményt egy-két fűtésidény alatt tönkreteheti a gáz égésterméke. A szilárd tüzelőanyagok – fa, koksz, szén – füstje ugyanis magas hőmérsékletű és nagy sebességgel emelkedik, a kémény tetejéig nem hűl le annyira, hogy az erodáló anyagok kicsapódjanak belőle.
A rozsdás folt már komoly gondot jelez
Ezzel szemben a gáz égésterméke eleve alacsonyabb hőmérsékletű, emiatt lassabban halad felfelé, miközben még jobban kihűl, a gőz kondenzvíz formájában kicsapódik a füstelvezető járat falára.
A kémény tégla falazata és a kötőanyag (malter) így gyakorlatilag állandóan nedves, ez a kéménykorrózió, ami fölülről lefelé terjed. A lakásokban a jelenség a kéményjárat oldalán, a kémény és a födém találkozásánál megjelenő nedves, vagy barnás, rozsdás foltokban tapasztalható.
Mindez pedig nem csak esztétikai probléma, a kötőanyag ekkor már olyan rossz állapotban van, hogy az égéstermék a lakásba szivároghat – emelte ki lapunknak Majoros.
