Az 1989-ben már nagykorú lakosság héttizede elégedetlen a rendszerváltás eredményével: 26 százalék kifejezetten csalódott. Ezzel szemben csupán hat százalék állította, hogy elvárásai nagyjából teljesültek, és kevesebb mint egyszázaléknyi (a mintába került lakosok közül mindössze egyetlen egy) válaszadó állította, hogy az elvárásait felülmúlta a valóság.
A lakosság legnagyobb csoportja, egyharmada számára a rendszerváltás lényege elsősorban a diktatúrából a demokráciába való átmenet volt. 20-20 százalék szerint viszont a fogalomnak elsősorban gazdasági jelentése van, a szocializmusból a kapitalizmusba való átmenetre, illetve az életszínvonal nyugati sztenderdekhez való közelítésére utal. Az elitcserét csak fele ennyien tartják a rendszerváltások lényegének, és még kevesebben gondolják, hogy elsősorban a korábban felelős pozícióban lévők elszámoltatásában rejlik egy XX. század végi kelet-európai rendszerváltás értelme.
Sikeres volt az átmenet
Az, hogy ki hogyan értékeli az 1989-es rendszerváltás eredményét, nagyban függ attól, hogy mit tart a XX. század végi kelet-európai rendszerváltások lényegének. Akik szerint a rendszerváltás legfontosabb momentuma a szocializmusból a kapitalizmusba való átmenet, elégedettek lehetnek, hiszen közel hattizedük szerint ez már megtörtént, és további háromtizedük szerint is meg fog valósulni.
Ha az elmúlt 20 évet tekintve nem is, de hosszabb távon sikeres a rendszerváltás azok véleménye szerint is, akik a demokratikus politikai berendezkedés kialakulásával azonosították: bő négytizedük szerint ez a folyamat már le is zárult, és gyakorlatilag ugyanennyien várják azt is, hogy a jövőben befejeződik.
Nem jött el a Nyugat
Ezzel szemben azok, akik a nyugati életszínvonal megközelítését várták a rendszerváltástól, rendkívül csalódottak: többségük szerint ez a cél az elmúlt 20 évben nem valósult meg, és nem is fog.
De csaknem ilyen frusztráltak azok is, akik elsősorban a régi rend bűneiért felelősök elszámoltatását várták a rendszerváltástól – igaz, ők lényegesen kevesebben vannak, mint az életszínvonal-növekedést várók.
A szerző a Szonda Ipsos kutatásvezetője
