Az offshore cég kifejezés azzal párhuzamosan vált politikai váddá a közéletben, hogy az elmúlt években középpontba került: az állam különböző adók formájában mennyi pénzt von el, illetve hogy megszorítások formájában milyen területeken kér áldozatvállalást az állampolgároktól – véli Gyulai Attila.
A Political Capital elemzője szerint ezzel a folyamattal szembeállítva jelent politikai vádat, ha politikusok, szűkebben pedig a kormány tagjai jövedelmük után nem Magyarországon adóznak. „Az offshore a politikai vitában ma már egyértelműen nem egy meghatározott cégformára utal, hanem összekeveredett az ügyeskedéssel, a nem teljesen tisztán szerzett jövedelemmel, a tényleges jövedelmi viszonyok eltitkolásával” – mondta a szakértő az FN.hu-nak.
Gyulai Attila szerint az offshore ebből a szempontból csupán az agyonhasznált korrupciós vádak újszerű megfogalmazása, még ha tartalmilag nem is ugyanarról van szó. Hatásában ugyanakkor éppolyan romboló lehet egy politikus imázsára.
Szabó Márk szerint az „offshore”, mint jelző célja – a többi hasonló kísérlethez hasonlóan – a stigmatizálás. A Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint nyilvánvaló, hogy az „ami tapad, az ragad” elve mentén egy ilyen „jel” is csak akkor rögzül a széles választói közönség számára, ha van alapja. A vita pedig természetesen nem a legális-illegális mezőben mozog, hanem az erkölcsös-erkölcstelen dimenzióban. Lemosni tehát akkor lehet, ha az illető politikusról valóban elképzelhetetlen egy ilyen ügyben való érintettség, függetlenül attól, hogy egyébként sért-e vele jogszabályt, vagy nem.
