A piackutató idén is megvizsgálták, hogy az ezer főnél nagyobb településeken milyenek a vásárlói szokások. A tanulmány elkészítésekor figyelembe vették például, hogy egy faluban, városban mennyit költenek az emberek élelmiszerre, ruhára, milyen gyakran szórakoznak, sportolnak, vagy éppen vesznek-e maguknak órát.
Az eredmények tanúsága szerint a leggazdagabb és legszegényebb települések rangsora idén is azt mutatja, hogy keleten továbbra is nehezebb boldogulni, mint a főváros környékén.
Budaörs, Csopak, Törökbálint…
Míg a legszegényebb települések zöme elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Somogy megyében található, addig a gazdagabb települések többsége Budapest és a Balaton környékén fekszik.
Az általános vásárlóerő-index szerint Budaörsön és a balatoni Csopakon a legjobb az élet, de Hévíz, Tiszaújváros és Törökbálint sem panaszkodhat.
A legnagyobb nehézséggel küzdő öt településből kettő (Szendrőlád és Vilmány) továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, kettő pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében, közülük is a legnehezebb helyzetben az idei adatok szerint Tiszabő van, ahol az egy főre jutó általános vásárlóerő az országos átlagnak mindösszesen 42,6 százaléka.
Óvoda Tiszabőn (Fotó: MTI)
A GfK Hungária menedzsere szerint a leggazdagabb és a legszegényebb régiók között csökken a szakadék. Kui János viszont úgy véli, minél kisebb földrajzi szintet vizsgálnak, annál jobban kirajzolódnak a vásárlóerő-beli különbségek.
Szabolcs és Békés a lista végén
A megyék rangsorában mindkét mutató tekintetében Budapest után Fejér megye áll.
Az országos átlag fölötti általános és kiskereskedelmi vásárlóerőt tud felmutatni továbbá Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas és Pest megye.
A sereghajtó megye mindkét listán Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, hasonlóan nehéz helyzetben van Békés megye is, amely az utolsó előtti helyet foglalja el mind az általános, mind a kiskereskedelmi vásárlóerő tekintetében.
