A
hajléktalanokkal két évtizede foglalkozó szakember a kétnapos
tanácskozás csütörtöki nyitónapján azt mondta: ha nem kezeli
jól a kormány a helyzetet, akkor szerinte arra lehet számítani, hogy
majd akkor foglalkozhatunk a családokkal, amikor azok már
„kipottyantak” a rendszerből.
„Mi pedig azt mondjuk, hogy most
kell személyre szabott válaszokat adni a problémákra, most kell olyan
támogató rendszert, ami megfogja a családokat” – hangoztatta Vecsei
Miklós, aki 20-30 ezerre becsüli a magyarországi hajléktalanok
számát.
Nem elégséges lakásprogram
Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium
államtitkára a résztvevőket köszöntő beszédében úgy fogalmazott: „a
legnagyobb hiátusnak azt tartom, hogy az előző években nem sikerült a
politikának egy olyan lakáspolitikát kialakítani Magyarországon, amely
valamelyest tudta volna csökkenteni a hajléktalanná válás esélyét.
Az
államtitkár kitért a cigánytelepek felszámolásával kapcsolatos negatív
megnyilvánulásokra is, és arra hívta fel a figyelmet: a telepek
felszámolása nemcsak arról szól, hogy lakásokat kapnak a
cigánycsaládok, ez egy komplex – foglalkoztatási, oktatási, képzési,
mentálhigiénés – program megvalósításának része.
Az elmúlt 20 évet értékelték
„Lehet, hogy
mi is hibásak vagyunk, hogy ezt nem tudjuk elmagyarázni az embereknek”
– jegyezte meg Korózs Lajos, aki úgy vélekedett: „nagyon nehezen érti
meg a magyar társadalom, hogy mind a tízmillió embernek jó az, ha
kevesebb a hajléktalan, (…), ha kevesebb a cigányputri, (…), ha
egyre kevesebben rekesztődnek ki a társadalomból”.
A
konferencián mintegy háromszázan vesznek részt; értékelik az elmúlt
húsz év tapasztalatait és felkészülnek az előttük álló feladatokra.
