A Miniszterelnöki Hivatal minisztere a Pécsi Tudományegyetem és a városi cigány kisebbségi önkormányzat által három éve közösen indított kihelyezett képzés tanévnyitóján úgy fogalmazott: a cigányság felzárkóztatását segítő programmal egyszerre kell fellépni az oktatás, a lakhatás, az egészségügy és munkalehetőségek megteremtése érdekében.
Kultúrát teremteni, fellépni a szegregáció ellen ugyanis csak akkor lehet, ha új esélyt, lehetőséget kaphatnak a roma kisebbség tagjai.
Az integrációs program részleteit ismertetve elmondta, jelentős közmunkaprogram indul, elsősorban olyan térségekben, ahol nincs más munkalehetőség. Ezt képzéssel is kiegészítik, így a programban résztvevők olyan végzettséget is szerezhetnek, amellyel később a nyílt munkaerőpiacon is el tudnak helyezkedni.
A tanoda program kapcsán kifejtette: a 80-100 helyen gyerekekkel foglalkoznak, középfokú végzettséget és szakmát szerezhetnek, de akár diplomához is juthatnak azok, akik résztvevőkké válnak. “Szeretnénk elérni, hogy egész hálózat álljon a bátrak mögött, akik tanulni akarnak, hogy szakmához jussanak, diplomát szerezhessenek” – fogalmazott.
A Nagykanizsán több mint egy évtizede elindított tanodai rendszert mintának nevezte a miniszter, de hozzáfűzte, hogy a hálózat megvalósítása a roma értelmiség számára is feladatot, felelősséget jelent, “hogy ezt az esélyt megmutassák százezrek számára”.
Kiss Péter beszélt arról a kormányzati döntésről is, hogy a vezető közigazgatási posztokon 200 munkahelyet biztosítanak a romák számára. Hangsúlyozta, hogy ők sem azért kapnak majd feladatot, mert romák, hanem mert leteszik a közigazgatási szakvizsgát, és a jelentkező átlépi azt a minőségi küszöböt, amely bizonyítja, hogy “ő a legjobb az adott területen”.
Kifejtette, hogy a közös kultúraváltás segítheti a cigányság és a többségi társadalom közötti együttműködési viszonyokat. Példaként említette, hogy a közmunkaprogram indításakor voltak olyan térségek, ahol az előítéletekre rácáfolva csaknem 90 százalékban romák jelentkeztek a feladatokra.
