Belföld

Így gettósodik Magyarország

Bajnai Gordon 100 cigánytelep fölszámolását jelentette be – a részleteken sok múlik, ugyanis a korábbi cigánytelep-felszámolások is hozzájárultak a gettósodó aprófalvak létrejöttéhez – ez is kiderül Ladányi János és Virág Tünde kutatóknak a Kritikában megjelent tanulmányából. A kutatók elkészítették Magyarország „gettótérképét” is.

Bajnai Gordon miniszterelnök a hétvégén bejelentette: Magyarország ötszáz cigánytelepe közül száz felszámolását kezdik meg. Az ott élők egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, munkalehetőséghez jutnak, mentorok segítik őket, de ott lesz az elvárás is, hogy tessék munkát vállalni – fogalmazott Bajnai a távirati iroda tudósítása szerint.

“Gettótérkép”. Forrás: Kritika (a szerző engedélyével)

Közelebbről még nem ismertek a kormányzat tervei, márpedig a részleteken sok múlhat: a Kádár-korszak cigánytelep-felszámolásai ugyanis nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy létrejöttek a gettósodó aprófalvak, s ezzel együtt a falusi „underclass” – legalábbis ez derül ki Ladányi János és Virág Tünde kutatóknak a Kritikában megjelent tanulmányából.

Így történt Kádár korában

Mint a szerzők írják, a cigányok beköltözése (a telepek fölszámolása nyomán) a legtöbb településen éles konfliktusokkal járt. Mivel a központi döntések helyi kivitelezői nem az egyes települések, hanem a tanácsi körzetek, pártbizottságok voltak, a kedvezményes lakásvásárlásokról, a cigányok számára készülő, csökkentett értékű és komfortfokozatú lakások építéséről – és természetesen ezek helyéről – mindig a körzetközpontban döntöttek. Ezzel pedig egyértelműen meghatározhatták azt is, hogy mely falvakba koncentrálják a cigányokat. A települések közötti szegregáció ezáltal tovább erősödött: a helyi hatalom “feladott” egyes településeket, míg másokat igyekezett megóvni a “cigány inváziótól” – olvasható a tanulmányban.

A „gettósodó aprófalu” létrejöttét a cigány családok faluba való költözését egyértelműen a nem cigányok elköltözése tette lehetővé. A tanulmány szerzői szerint már a hetvenes években nyilvánvalóvá vált, hogy az addig népességük jelentős részét elvesztő aprófalvak egy része nem fog elnéptelenedni, hanem társadalmi szerkezetük alakul át: az elköltöző képzettebbek, tehetősebbek elvándorlását általában az alacsonyabb státuszú népesség bevándorlása követte. A népességük jelentős részét elvesztő, szerepkör nélküli településeken az olcsón megszerezhető házak vonzóvá váltak azon szegények számára, akik a nagyobb településeken, különösen a városokban nem tudtak tanácsi bérlakáshoz jutni vagy piaci áron lakást vásárolni.

A gettósodás a növekedés ellen hat

Így a hetvenes évek közepére, a nyolcvanas évek elejére a szegregáció új formája alakult ki: a gettósodó aprófalu – írja a tanulmány. A folyamatot a rendszerváltást kísérő válság fölgyorsította, a fokozódó megélhetési nehézségek, magas lakbérek és közüzemi díjak miatt sok városi szegény ugyanis város környéki településre költözött. A recessziót követő gazdasági felépülés időszakában sem történtek hatékony lépések a gettósodás megállítására.

1990 óta a fiatal, alacsony képzettségű, magas arányban cigány népesség által benépesülő, gettósodó falvak népességének gyors növekedése ellensúlyozza statisztikailag a cigányok által nem lakott falvak elöregedését és népességének csökkenését az agglomerációs térségeken kívül eső falvakban – derül ki a tanulmányból.

Mindez komoly problémát jelent az ország fenntartható gazdasági növekedésének szempontjából, hiszen a leghátrányosabb helyzetű népesség nem a számottevő munkaerő-kínálatot felmutató, sőt helyenként már munkaerőhiánnyal küzdő települések felé, hanem azzal ellentétes irányba mozog – állapították meg a kutatók összegzésükben.

Az uzsora fogságában

„Borsod a legfertőzöttebb terület az országban. Baranyában például nem engedik felhalmozódni a hiteleket, itt viszont igen. A rendszer úgy működik, hogy a láncból lehetőleg soha ne lehessen kilépni. Kezdetben a segélyosztáskor, a családi pótlék kifizetésekor jelentkezett az uzsorás (meg a verőemberei), s vitte a tartozást 100 százalékos kamattal. Aztán már csak a „behajtó” jött, ma meg már egyenesen elveszik a segélyt, a családi pótlékot. Aztán rendszerint az uzsorás kedden-szerdán-csütörtökön ad a családnak 2000-2000 forintot, szombaton 3000-et. S ez így megy hétről hétre. Persze az odaadott pénzen megint 100 százalék lesz a haszon.”

(Részlet a Kitörés az uzsora fogságából című riportunkból.)

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.