A Nyírség gazdasága döntően még mindig a mezőgazdasági termelésre épül, s miután az ágazatban több tízmilliárd forintos bevétel esik ki a termények eladhatatlansága vagy alacsony értékesítési ára miatt, így jelentős összeg hiányzik majd a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szolgáltatás bevételeiből is, emiatt valóságos láncolata lesz a csődnek – állította a politikus, önkormányzati vezető.
Példaként a 2007-es évet említette, amikor a gyümölcsültetvényeket és a szántóföldi növényeket ért fagykár miatt – szerinte – 19-20 milliárd forint esett ki a szabolcsi mezőgazdaságból, ami “tovább gyűrűzött a többi ágazatra”. Lenti István, a megyei önkormányzat tanácsnoka élesen bírálta a szakmai szervezeteket, a minisztériumot, a mezőgazdasági hivatalt és az érdekképviseleteket, mert “augusztusban ugyan kiálltak, hogy az ipari alma 11 és az étkezési alma 35-40 forintos ára miatt nagy bajban vannak a termelők, de azóta sem tettek semmit”.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: még a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségétől, a Magosz-tól sem kaptak információt a tárcánál arról, hogy mire jár támogatás. Emlékeztetett arra is, hogy a meggy nagy része a nyár elején a fákon maradt Szabolcsban a 40 forintos felvásárlási ár miatt. Most a szilvát a pálinka-cefrébe kénytelenek rakni az emberek, ahelyett, hogy gyümölcsként adnák el. A kalászosok, a napraforgó, a kukorica ára sem kecsegtet sok jóval – mutatott rá.
A tanácsnok szerint a tavalyi, fákon hagyott 100 ezer tonnányi almával szemben az idén legalább a mennyiség két-háromszorosát nem szüretelik le, s csak azok adják el 11 forintért az ipari feldolgozásra alkalmas gyümölcsöt, akiket szerződéssel “kényszerítettek” arra. A tanácsnok szerint a mezőgazdaság teljes vertikuma sürgős átalakításra szorul, a termeléstől a feldolgozáson át a kereskedelemig újra kellene gondolni mindent.
