Az Oktatási Minisztérium vezetői a tanévnyitó konferenciákon leginkább azt hangsúlyozták, hogy szeptember elsején nyugodt, kiszámítható tanév kezdődik, hiszen jogszabályi változás nem nehezíti ezúttal a munkát. Ez tényleg újdonság lenne, mert e területen nem nagyon volt olyan tanév az utóbbi 20 évben, hogy ne vezettek volna be valamilyen kisebb-nagyobb törvénymódosítást. A – Báthory Zoltán könyvének címével – „Maratoni reform” ugyanakkor nemigen hozott eredményt az oktatás színvonalában. Sőt, egyes vélemények szerint, azokon a területeken elfogadható a közoktatás színvonala, amelyeket nem érintettek az állandó változások. Csak az elmúlt négy évben például mintegy 160 alkalommal módosultak a közoktatással kapcsolatos törvények.
Közös óvoda-bölcsőde
Idén is akad azért változás, amely fel is korbácsolta a kedélyeket. A jogszabályok idéntől lehetővé teszik a kistelepüléseken a közös óvodák és bölcsődék megszervezését. Ennek célja, hogy minél több gyereket vegyenek fel az intézmények, ha van hely és igény erre. Ilyen intézmény ott létesíthető, ahol a bölcsődei nevelés ellátása nem kötelező, tehát a lakosságszám tízezernél alacsonyabb, elégséges gyermeklétszám hiányában önálló bölcsődei gyermekcsoport nem alakítható ki, s az óvodai nevelés igénybevételére jogosult gyerekekből sem alakítható ki olyan óvodai csoport, amelynek létszáma eléri a húszat. Az elképzelés tehát arra irányul, hogy minél több kisgyermek juthasson be az intézményekbe, s ez az esélyteremtés szempontjából nem elhanyagolható szempont.
A változást ugyanakkor a szakma és az ellenzék is ellenzi. A Magyar Bölcsődék Egyesületének véleménye szerint bár a férőhelyhiány valóban égető probléma, ez a megoldás a bölcsődés korú gyerekeknek rosszabb, mint ha egyáltalán nem járnának semmilyen intézménybe. Az ilyen egységes óvoda-bölcsődébe a kétévesek akár több 6-7 éves gyerekkel járnak majd egy csoportba, s ez nem felel meg a kétévesek életkori sajátosságainak – vélik a szakemberek.
A Fidesz ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az új szabályozással az állam lényegesen kevesebb támogatást biztosít az egységes óvoda-bölcsődébe járó bölcsődés korú gyerekeknek, mint a normál bölcsődések után. Sió László szakpolitikus szerint problémát jelent az is, hogy az óvodások felvételére törvényi kötelezettség van. Ha hátrányos helyzetű a gyermek, és elmúlt hároméves, fel kell venni. 2010-től pedig minden három évet betöltött gyerek számára biztosítani kell az ellátást, ha a szülő kéri. „Ez pedig azt jelenti, hogy a bölcsődések felé való nyitás valójában szélhámosság, hiszen helyhiány miatt nem érvényesülhet a dolog” – véli Sió.
Pénz, pénz, pénz
A közoktatás finanszírozása körül izzott fel most is a legparázslóbb vita. Korábban az FN-en megírtuk, hogy az oktatási kerekasztal szakemberei az önkormányzati és a közoktatási rendszer sajátosan kiépült magyar modelljében látják a finanszírozás tarthatatlanságát. A politika viszont rendre a területre jutó egyre szűkösebb pénzekkel dobálózik.
A magyar oktatási rendszer az összeomlás szélén van, mert az elmúlt négy évben 120 milliárd forintot kellett megspórolnia, és a mostani tanévkezdéskor is elvonásokkal kell szembesülni – jelentette ki például Pokorni Zoltán. A Fidesz volt – s a hírek szerint leendő – oktatási minisztere a közoktatás átalakítását elkerülhetetlennek tartja. Bár az FN erre irányuló kérdését még decemberben hárította, augusztus végén már arról beszélt, hogy a szétaprózott magyar önkormányzati rendszer egyre nagyobb nehézségek árán tudja finanszírozni a közoktatást.
Kormányzása alatt volt a Fidesznek négy éve arra, hogy rendbe tegye az oktatás ügyét, de „lényegében semmi nem történt sem a közoktatás finanszírozásában, sem a pedagógusbérekben, sem pedig a közoktatás szakmai fejlesztésében” – vágott vissza Arató a bírálatokra. Hozzátette, most sem jelöli meg az ellenék, hogy honnan vonnák el a költségvetésből az oktatásra fordítandó pluszforrásokat.
Hiller István oktatási miniszternek van még egy aduja a finanszírozással kapcsolatban: az uniós források témaköre. A hétfői hivatalos tanévnyitón fel is hívta a figyelmet arra, hogy válság ide vagy oda, ebben a tanévben is folytatódik az Új Tudás Program, “a magyar közoktatás átfogó korszerűsítési programja”, amely külön tízmilliárdokat biztosít a rendszernek részben hazai, nagyobb részben uniós forrásokból. A pénzt jórészt tehetséggondozásra, esélyegyenlőségi programokra, iskola felújításokra fordítja a kormány.
Újabb elvonások várhatók
Gyakorlatilag kész a 2010-es költségvetés is, amely újabb 120 milliárd forinttal kurtítja meg az önkormányzati rendszert, s vélhetően ennek egyik legnagyobb vesztese újfent az iskola lesz. A szocialisták oktatási szakpolitikusa augusztusban úgy fogalmazott, hogy az alapfeladatokat nem érinti mindez, ám lényegesen kevesebb forrást biztosítanak olyan, például informatikai fejlesztésekre vagy tanártovábbképzésre, amelyre európai uniós források is vannak. Tatai-Tóth András elmondta, arról megállapodtak a kormánnyal, hogy nem csökkentik azokat a pályázati forrásokat, amelyeket a legszegényebbek, a nemzetiségek, a fogyatékkal élők vehetnek igénybe.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szintén úgy nyilatkozott, hogy a korábbiaknál rosszabb feltételekkel indul az új tanév, mind finanszírozási, mind munkavállalói szempontból. Kerpen Gábor szerint a tervezett 120 milliárdos önkormányzati forráselvonás sok helyen a közoktatási feladatellátás rohamos minőségromlását, több helyen ellehetetlenülését okozhatja. A forráshiány közvetlen következménye az osztályok összevonása, amely pedagóguselbocsátásokat vonhatna maga után.
Olyan az iskola, mint a társadalom
Knausz Imre oktatáskutató a Népszavának azt hangsúlyozta, ma már egészében nem hatékony az oktatás. Ráadásul csak keveseket zavar egyelőre, hogy nagyon rosszul működik az iskola, hisz a „gyerekvigyázó” és a „szelekciót eldöntő funkcióját” ma még úgy-ahogy ellátja. Ugyanakkor – mint kifejtette – már egyáltalán nem alkalmasak a kultúra, a tudás és a műveltség közvetítésére.
Mihály Ottó oktatáskutató ehhez annyit tett hozzá, hogy amilyen a társadalom, olyan a közoktatás, és naivitás lenne feltételezni, hogy különbözhet tőle. Az, hogy a társadalom megváltozzon, a politikán múlik. A politika pedig szerinte ott tart, amilyen sanszai vannak az országnak.
Van ahol csúszik az iskolakezdés
Kedden mintegy 1 millió 348 ezer tanuló számára kezdődik meg a 2009/2010-es tanév. Az oktatási tárca tájékoztatása szerint az általános iskolákban 775 820 (tavaly: 788 639), a szakiskolákban 123 720 (123 865), a speciális szakiskolákban 9770 (9785), a gimnáziumokban 203 360 (203 602), a szakközépiskolákban 236 230 (236 518) diák ül be a becsült adatok alapján az iskolapadba.
Az első osztályt az általános iskolákban várhatóan 99 ezren kezdik meg; a szakiskolákban 31 700, a speciális szakiskolákban 2800, a gimnáziumokban 43 300, a szakközépiskolákban 46 300 elsős lesz. Az Oktatási Hivatal nem végleges adatai szerint 58 intézmény szűnt meg, ezek közül egy jogutódlás nélkül, a többi jogutódlással, illetve 38 új intézmény jött létre.
Az új tanév 2009. szeptember 1-jén indul és 2010. június 15-ig tart. Kivéve Nyírmihálydiban és Nagyszekeresen, ahol iskolakorszerűsítés miatt egy hónappal később kezdődik az iskola, október 1-jén. Ezeken a településeken a téli, tavaszi és nyári szünetben pótolják majd az elmaradt napokat. Az iskola befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a középiskolákban és a szakiskolákban 2010. április 30.
A tanítási napok száma 183, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában 182. A szorgalmi idő első féléve 2010. január 15-ig tart. Az őszi szünet október 26-tól 30-ig, a téli szünet december 23-tól 31-ig tart, míg a tavaszi szünet 2010. április 2-6. között lesz.
