Még az őszi ülésszakban törvénybe iktathatják a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatot, látok esélyt erre, de nyugtával dicsérjük a napot – nyilatkozta optimistán az FN.hu-nak Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. A módosításról elmondása szerint a tavaszi ülésszakban már több négypárti egyeztetés is volt, amelyeket a KDNP kezdeményezett, és remélik, ősszel tovább folynak a tárgyalások.
„Nagy jelentősége lenne 2004. december 5-e után annak, ha még a mostani kormány alatt elfogadnánk egy ilyen törvényt. Ha sikerülne egy konszenzust kialakítani, az nagy lépés lenne a határon túli magyarok szempontjából” – fogalmazott a Fidesz szakpolitikusa.
Lapunk kérdésére, hogy tulajdonképpen miről is tárgyalnak most – hiszen a külhoni magyarok már a mostani szabályozás szerint is könnyebben jutnak állampolgársághoz –, a politikus kifejtette: céljuk, hogy egyéni elbírálás alapján, a lakóhely megváltoztatása nélkül, a világon bárhol élő magyarok kaphassanak magyar állampolgárságot. „Azt az anomáliát szeretnénk feloldani, amely szerint az állampolgársághoz magyarországi lakóhely kell. Ez egyébként teljesen idegen a nemzetközileg általános megoldástól” – hangsúlyozta Németh Zsolt.
A Fidesz szakpolitikusa kérdésünkre elmondta, a választójogi törvényt nem érintené a mostani szabályozás, azaz ha a parlament elfogadná a négypárti egyeztetés után megszülető javaslatot, az új szisztéma szerint állampolgárságot nyertek nem kapnának automatikusan szavazójogot is.
Az MSZP szerint új alternatíva kell
Eddig úgy tűnik, az egyedi elbírálás az egyetlen közös pont a felek között. Az MSZP szakpolitikusa lát lehetőséget a tárgyalásokra, annak ellenére, hogy korábban lapunknak adott interjújában Tabajdi Csaba EP-képviselő, és Balázs Péter külügyminiszter is úgy fogalmazott, hogy a kettős állampolgárság nem megoldás a problémákra.
Kozma József, a külügyi bizottság szocialista alelnöke az FN.hu-nak kifejtette: a határon túli magyarság kérdésének problémája kettős. Egyfelől az anyaországnak támogatnia kell a boldogulásukat, identitásuk, kultúrájuk megtartását. Másfelől pedig ösztönözni kell a szülőföldön maradást, például a tanulás vagy a magyar szerveződések támogatásával.
A politikus emlékeztetett: Magyarországnak kötelessége a határon túli magyarok támogatása, de az Alkotmány szerinti magyar nemzeti közösséghez tartozásba más is beleférhet. „Elképzelhető, hogy ne csak egy igazolványban (magyarigazolvány) öltsön testet a magyarság elismerése, hanem ezt törvénnyel is ki lehetne fejezni” – mondta Kozma József. Hozzátette: a külhoni magyarság státusát rendeznék ezzel, az azonban kérdés, hogy ez milyen további kedvezményekkel járna, vagy mire jelentene fölhatalmazást.
„Lehetővé kell tenni, hogy ha valaki Magyarországon szeretne boldogulni, akkor a lehető leggyorsabban letelepedhessen, élvezve ezzel a jogokat, de vállalva a kötelezettségeket is. A kívánatos azonban a szülőföldön való megmaradás lenne” – hangsúlyozta Kozma József az FN.hu-nak.
Az MSZP szakpolitikusa azt azonban kiemelte, hogy a határon túli magyar közösségekkel együtt kell gondolkodni az ügyről, és az is fontos hogy mindezt ne gondolják magyar támadásnak például Szlovákiában. Arra a kérdésre, hogy miért éppen most tárgyalnak erről, hiszen az MSZP korábban ellenezte ezt a kérdést, Kozma József azt válaszolta, hogy az utóbbi időben megváltozott a helyzet: új perspektívából újra meg kell nézni az ügyet, és új alternatívák kellenek.
Az MDF-nek megvan a maga terve
Bár az egyeztetés hivatalosan négypárti, a frakcióval jelenleg nem rendelkező MDF-et is várják az egyeztetésekre.
„Az MDF 2004-ben és 2005-ben több alkalommal kívánta az állampolgárságról szóló törvényt módosítani, lehetővé téve a kettős állampolgárság jogintézményének a bevezetését. Az előterjesztés szakmailag kifogástalan volt, az elutasítás politikai okokból történt. Ezt a szakmai alapon kidolgozott javaslatot szívesen bocsátja az MDF a többi párt rendelkezésére újra és azt ismételten elfogadásra ajánlja” – nyilatkozta az FN.hu-nak az üggyel kapcsolatban Herényi Károly.
Lapunk megkereste az ügyben az SZDSZ-t is, a párt álláspontjáról eddig azonban nem kaptunk választ. Annyi azért tudható, hogy két hete megalakult az SZDSZ kül- és nemzetpolitikai kabinetje, várhatóan ez a testület foglal majd állást ebben a kérdésben is.
A kormány még vár
A Külügyminisztérium államtitkára a közvélemény türelmét kéri a kormány álláspontjának kialakításában. „A frakcióknak kell először konszenzusra jutniuk, a Külügyminisztérium ehhez képest alakítja ki majd álláspontját” – fogalmazott Szabó Vilmos az FN.hu-nak.
A kettős állampolgárság intézményét egyébként a magyar alkotmány ismeri, és azok, akik magyar felmenővel rendelkeznek, eddig is könnyítetten kapták meg az állampolgárságot. Az állampolgárságról szóló törvény értelmében ugyanis „kérelmére, kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakik, és felmenője magyar állampolgár volt”, abban az esetben, ha a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.
A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási, illetőleg visszahonosítási okiratot ad ki.
Ezenkívül azok a személyek, akiket 1947 után megfosztottak állampolgárságuktól, továbbá akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg, a Magyar Köztársaság Elnökéhez címzett személyes, írásbeli nyilatkozatával a nyilatkozattétel napjától a magyar állampolgárságot megszerzi.
