A napokban nemzetközi botrányt kavart az a németországi eset, amelyben egy nő napokra magára hagyta kétéves gyermekét, aki ezt követően éhen halt. Az anyát nyolc év börtönre ítélték. Annak a tizenhét hónapos korában elhunyt londoni kisfiúnak az édesanyja, akit halálra vertek, viszont akár már három év múlva kint lehet a börtönből.
Hack Péter jogász az FN.hu kérdésére elmondta: az asszony Magyarországon mindenképpen súlyosabb büntetést kapna, hiszen az emberölés alapesetét súlyosbítja, hogy kiskorú sérelmére történt. „Három évnél mindenképpen súlyosabb büntetést kapna az elkövető és a bűnsegéd is. Bár a büntetési tételkeretek tágak, az ilyen gyilkosság minősített esetnek számít, csakúgy mint az aljas indokból vagy különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés. Legalább tíz-tizenöt évet, de akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatnának a tettesek” – magyarázta a jogász.
Az ORFK tájékoztatása szerint Magyarországon 2004 és 2009 között összesen 10 249 olyan bűncselekményről tudnak, amelyben kiskorút veszélyeztettek. Ezen esetek azonban magukba foglalják az önmagáról gondoskodni képtelen személy higiéniai ellátásának, alapvető élelmezésének, orvosi ellátásának elmulasztását csakúgy, mint a durva bántalmazást, a lelki gyötrelem okozását. 2009-ben áprilisig 69 gyermeket nem tápláltak rendesen a szülei, ezek az esetek azonban nem feltétlenül vezettek a gyermek halálához.
Könnyen észrevehető jelek
Vigh Eleonóra huszonöt évig dolgozott védőnőként a fővárosban és annak környékén. Másfél éve egy veresegyházi bölcsőde vezetője, és elmondása szerint nemcsak hasonló esettel, de kiskorú öncélú bántalmazásával sem találkozott még. „Az ilyen fokú szülői terror jelei könnyen észrevehetők. Ha a csecsemő a szokásosnál nagyobb mértékben riad meg az erős hangoktól, az egyértelmű jelzés. Az is könnyen észrevehető, ha a kicsi kifejezetten ok nélkül, akár csak attól, hogy megfogják, éles hangon sír, visít” – mondta az FN-hu-nak a szakember.
„Az ilyen gyerekek nem biztos, hogy szorongani fognak.Van aki agresszívvá válik, mert otthon nem tudja kibontakoztatni önmagát, és adott esetben a társain bosszulja meg, amit máshol elfojtani kényszerül. Az óvodában is lehet tapasztalni, hogy a különböző otthoni légkör hogyan hat a gyerekekre” – hangsúlyozta.
Vigh Eleonóra hozzátette: ha a jelzőrendszer jól működik, az ilyen esetek nagyon hamar kiderülnek, és a gyermekjóléti szolgálatok felveszik a kapcsolatot az illetékes szervekkel. „A védőnő ilyenkor konzultál az illetékes gyermekorvossal is, nehogy tévesen feltételezzen. A családnál is érdeklődni kell, hogy mi történt az utóbbi két védőnői látogatás között, amennyiben változást tapasztalunk. Ehhez persze az kell, hogy rendszeres legyen a kapcsolattartás a szülőkkel és a gyermekkel” – mondta a szakember.
Lemondhatnak a védőnőről
A védőnő a szabályok értelmében a gyermek születését követő negyvennyolc órában meglátogatja a családot a kórházban, majd hathetes koráig hetente, egyéves koráig havonta, egy-és hároméves kor között pedig negyedévente találkozik a családdal.
„Amennyiben a családi körülmények, például szociális vagy egyéb okból a veszélyeztetett helyzet indokolja, bármikor sor kerülhet további alkalmakra is. Van példa arra is, hogy a család nem igényli a védőnői szolgálatot, ilyenkor a gyermek státusza a gondozási körből automatikusan a veszélyeztetettek közé kerül. Ez esetben írásban kell lemondó nyilatkozatot tenni, de nekem csak egyetlen ilyen esetem volt, az is vallási okokból” – emelte ki az egykori védőnő lapunknak.
„Kötelező jeleznünk a gyanút”
Szántó Katalin, a Ferencvárosi Egyesített Családsegítő Központ és Intézményei szociális munkása a Dzsumbujban végez családsegítő munkát. Kérdésünkre elmondta, praxisában ritkán fordul elő, hogy a családon belüli agresszió első áldozata nem a gyerek. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem találkozott még olyan esettel, hogy a kiskorút fizikailag maradandóan bántalmazzák. „Az öncélú agresszió nem jellemző, inkább gondatlanságból eredő bántalmazásra látok példát: a gyerek beleiszik az elöl hagyott hipóba vagy belelép egy tepsi forró olajba” – mondta Szántó Katalin.
„Amennyiben felmerül környezetünkben a gyermekbántalmazás gyanúja, kötelességünk azt a hivatalos szerveknek – vagyis a gyermekvédelmi szolgálatnak és hálózatnak – jelezni” – tette hozzá. A helyzettől függően a gyámhivatal védelembe vételt rendelhet el: ez egy alapellátás, amelyben a szülői felügyeleti jogok nem csorbulnak. „A szülőt adott esetben a gyerek iskolába járatására, napközbeni felügyeletére vagy éppen kivizsgálásokra küldésére kötelezik. Súlyosabb helyzetben a gyermeket elhelyezik nevelőotthonban vagy nevelőszülőknél – ez már szakellátás, amelynél a szülőt megfosztják felügyeleti jogától. Ez történhet átmenetileg – amely harminc napot jelent –, vagy ideiglenes hatállyal.”
Gyilkos szülők
A Daily Mail információi szerint akár három év múlva szabadulhat börtönbüntetéséből Tracey Connelly, aki az anyja annak a tizenhét hónapos korában elhunyt londoni kisfiúnak, akit több mint ötvenszer bántalmaztak élete utolsó nyolc hónapjában. A Baby P néven ismertté vált gyermek anyja és annak élettársa, Steven Barker, illetve Barker bátyja, Jason Owen annak ellenére verték halálra a kisfiút, hogy az illetékes brit védőnői szolgálat munkatársai az előírt rendszerességgel látogatták Petert.
Mindhárom felnőttet börtönbüntetésre ítélték, nevüket pedig a közelmúltig – a sajtó magyarázata szerint személyiségi jogaik védelme, illetve biztonságuk érdekében – titoktartás övezte. Az anyát ugyan határozatlan időre ítélték el, ám akár három év múlva szabadulhat, amit brit sajtóértesülések szerint borzasztóan vár, mert „bulizni és pasizni akar”. Valószínűleg megteheti, hiszen a brit adófizetők pénzéből új személyazonosságot és folyamatos rendőri védelmet kaphat.
Az eset nem egyedi: a közelmúltban csak Németországban két alkalommal okozta kisgyermek halálát a szülői gondatlanság. Egy anya nyolc év börtönt kapott, mert tavaly karácsonykor három napig magára hagyta kétéves gyerekét, majd az életveszélyes állapotba került gyerekhez nem hívott mentőt. Ezzel szinte egy időben, szintén Németországban egy hároméves kislány is meghalt, mert szülei elutaztak. Májusban egy egyéves kislányt bébiszittere huszonöt percig magára hagyott egy autóban, és inkább egy játékteremben töltötte az időt, júniusban pedig egy tizenegy hónapos belga kislányt felejtett apja egy egész napra a kocsiban.
Magyarországon is voltak botrányok
Magyarországon 2007-ben lakossági bejelentés alapján bukkantak rá a Fényevőként emlegetett férfira, aki csaknem halálra éheztette (/belfold/20070525/bojtkura_miatt_eheztette_magat/) kétéves kislányát, míg a gyermek anyja spontán vetéléses sokk miatt hunyt el. A családfőt idén a bíróság első fokon felmentette a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérletének és a kiskorú veszélyeztetésének vádja alól, emellett elrendelte kényszergyógykezelését. Az ítélet nem jogerős, mert a védő fellebbezett.
2009 áprilisában első fokon, nem jogerősen elítéltek egy piricsei házaspárt, mert előző évben halálra éheztették a gyermeküket, aki tizenhárom hónapos korában hunyt el. A csecsemő születése óta alultáplált volt, ellátása sem mennyiségileg, sem minőségileg nem volt megfelelő, ám ezen szülei védőnői felszólításra sem változtattak: hathónapos koráig etették ingyenes, illetve kedvezményes áru tápszerrel, azután pedig számára nem megfelelő élelmiszerrel, így például tartós tejjel és tésztával. A férfit tizenöt, a nőt tizenhárom év szabadságvesztésre ítélték különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és kiskorú veszélyeztetése miatt. Az ő védőjük is fellebbezett enyhítésért.
