A közigazgatási reform eredményét taglaló utolsó publikus kormányzati anyag tavalyi. E szerint 2006-ban és 2007-ben összesen 17,9 ezren távoztak a közigazgatásból, ám az időközben keletkező többletfeladatok miatt 4,3 ezer embert alkalmaztak. A nettó „megtakarítás” tehát 13,6 ezer fő.
A 2007 végére kimutatott karcsúsodás azonban már a múlté. A KSH adatai szerint 2009 januárjában 700 ezer volt a közfoglalkoztatottak száma, ami 2009 májusában 760 ezerre ugrott. Szakértők szerint ez még nem is olyan nagy baj, ugyanis az emelkedés nem a főfoglalkoztatású közszolgálati munkavállalók gyarapodásából adódik, inkább abból, hogy az Út a munkához programban résztvevőket tömegesen közfoglalkoztatottként regisztrálták. Többet elárul viszont a bürokrácia tényleges alakulásáról az, hogy a közigazgatásban (az államigazgatásban és az önkormányzati szektorban) dolgozók száma 2008-hoz, sőt 2009 elejéhez képest is nőtt: a tavalyi átlagosan 105,7 ezer után az idén januárban 109,1 ezer, májusban pedig már 110,4 ezer fő volt a létszám.
A további emelkedés megállítása miatt rendelt el alig két hete létszámstopot a kabinet, s intézett körlevelet a minisztériumokhoz, hogy az átszervezések nyomán felszabaduló státusokat „töröljék a rendszerből”. Azaz annyival is csökkenjen a létszám. A központi igazgatásban jelenleg mintegy 5 ezer betöltetlen álláshely van, amelyek üresen hagyásától a kabinet havi egymilliárd forintos megtakarítást remél.
Ám a spórolások terén sem könnyű tisztán látni. A reform költségvetési hatásáról egy ugyancsak 2008-as pénzügyminisztériumi számítás 2006-ban és 2007-ben 40,5 milliárdos egyszeri kiadással, ugyanakkor évi 46,6 milliárd forint tartós megtakarítással kalkulált. Arról, hogy ez utóbbi valóban teljesült-e, a Pénzügyminisztériumtól (PM) a Figyelő lapzártájáig nem adott választ. Nem közlik azt sem, mennyi a bújtatott alkalmazottak száma, s arra sincs válasz, hogy az elmúlt években költséghatékonynak kikiáltott kiszervezések mennyi pénzt vittek el, megérte-e az outsourcing az állami szférában. Sokat elárul azért ennek eredményességéről – vagy inkább eredménytelenségéről – az, hogy a kormányfő erre is azonnali tilalmat rendelt el – olvasható a Figyelő legfrissebb, szerdán utcára kerülő számában.
(A Figyelő legfrissebb számából megtudhatja azt is, hogy hányféle közigazgatási reform indult és torpant meg az elmúlt években, és miért módosult 23-szor a létszámkeretre vonatkozó kormányhatározat. Kiderül, hogy a politikai elit egésze miatt miként lehetséges, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét senki nem látja el.)
