Számos hasonlóság felfedezhető fel a BKV most zajló végkielégítési botránya és a Horn-kormány alatt kipattant Tocsik-ügy között. A kilencvenes években ugyanis Tocsik Márta ügyvédnő olyan megbízási szerződéseket kötött az Állami Privatizációs Vállalattal (ÁPV), amelynek értelmében Tocsik kapcsolatba lépett az ÁPV-vel perben álló önkormányzatokkal, hogy rendezze a peres ügyeket. Tocsik a tiszta megtakarítás tíz százalékát és annak áfáját kapta sikerdíjul, így végül 804 millió forint ütötte a jogásznő markát.
Az ügyben felmerült egy szocialista politikus, az MSZP egykori pénztárnokának, Boldvai Lászlónak a neve is, valamint Budai Györgyé, akit akkoriban az SZDSZ-hez köthető üzletembernek ismert a közvélemény. Az ügyészség a perben Tocsik Mártát és Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. vezető jogászát csalással, az ÁPV Rt. további négy vezetőjét hanyag kezeléssel, Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt pedig befolyással üzérkedéssel vádolta.
A Wikipédiában olvasható pertörténet szerint első fokon a Fővárosi Bíróság 1999-ben felmentette Tocsik Mártát, majd a Legfelsőbb Bíróság 2000-ben új eljárásra kötelezte. 2002-ben hűtlen kezelésért 4 év börtönre és 640 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték, 2003-ban azonban a Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak többsége alól, ugyanakkor magánokirat-hamisítás miatt 400 ezer forint pénzbírságra ítélte.
A Legfelsőbb Bíróság szerint a jó erkölcs – polgári jogi értelemben – a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. A szerződéses szabadság tehát nem korlátlan, a törvény nem fogadja el érvényesnek azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan sértik az általánosan kialakult erkölcsi normákat.
Az ügyvédnő ellen polgári per is indult, melyet 2008 májusában elvesztett. A 804 milliós sikerdíjból 80 milliót tarthat meg a jogerős ítélet alapján, 562 millió plusz áfa összeget vissza kell fizetnie.
A Budapesti Közlekedési Vállalatnál látszólag ugyanez a helyzet, ugyanis jogszabályokba nem ütköző, ha egy cég egyénileg állapodik meg dolgozójával a végkielégítésről, ám kérdéses, belefér-e a jó erkölcs fogalmába az olyan szerződés, ha valaki százmillió körüli összeget kap távozása után. A Tocsik-per ítélete 12 év alatt született meg.
