A rendőrség a közleményben azt írta, hogy „Béke mártírja” emlékmenet elnevezéssel – szerdáig – tíz, magánszemély általi bejelentés érkezett a BRFK-ra, s a főkapitányság a törvényes határidőn belül elbírálta a rendezvénytartási szándékot.
Hozzátették: Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány kilenc esetben – a gyülekezési jogról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján – megtiltotta a rendezvény megtartását (arra nem térnek ki, pontosan melyik alapján).
A tizedik bejelentésről is döntött már a rendőrség, de annak tartalmáról először a bejelentőt tájékoztatják, így az
egyelőre nem tudható.
Kilencből négy
A bejelentő a kilenc tiltó határozatból néggyel szemben adott be felülvizsgálati kérelmet a Fővárosi Bíróságra. Három beadványról a bíróság már döntött és helybenhagyta a rendőrség tiltó határozatát. Egy kérelem elbírálása pedig még jelenleg is tart.
„A Magyar Köztársaság területén a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével” – hangsúlyozta a rendőrség közleményében.
A tájékoztatás szerint egyébként augusztus 15-ére 19 rendezvényt jelentettek be különböző szervezetek és magánszemélyek.
A törvény
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A gyülekezési jog gyakorlása azonban nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
A törvény szerint abban az esetben, ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül megtilthatja, hogy a rendezvényt a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időben megtartsák.
Vér és becsület?
Az augusztus 15-én Budapestre szervezett neonáci megmozdulást, a Becsület Napját (a 45-ös budapesti kitörés emléknapja) is jegyző Blood and Honour Hungaria szervezi karöltve az ex-Vér és Becsület, ma Pax Hungarica néven futó szkinhedmozgalommal.
Az NS Front nevű szervezőcsoportban az előbb említetteken kívül részt vesznek a Véres Kard és Hungaria Skins nevű nenonáci szerveződések is. Az eseményen részt vevő szervezetek régi motorosok a szakmában, újabb csoportosulás nem kapott szerepet a nemzetközi náci fórumokon is reklámozott megemlékezés előkészítésében. A rendezvény fényét jelentős mennyiségű külföldi szkinhed látogató is emeli majd jelenlétével, már amennyiben a rendőrség egyáltalán engedélyezi annak megtartását.
Hess sírja
Rudolf Hess 1987. augusztus 17-én halt meg 93 évesen. A spandaui börtönt, ahol Adolf Hitler helyettese raboskodott utólag lerombolták, hogy ne válhasson neonáci zarándokok célpontjává. A bajorországi Wundsiedelben lévő sírhely azonban szinte azonnal a neonáci megemlékezések helyszíne lett. 1991-től 2000-ig be voltak tiltva az összejövetelek, de 2001-ben újra engedélyezték a gyülekezést Hess sírjánál.
2003-ban 5000-en, 2003-ban pedig már 9000-en jelentek meg leróni hódolatukat a náci birodalom második emberének sírhelye előtt. 2005-től újra betiltották az emlékmeneteket. A tiltás ellenére minden évben szerveznek felvonulást, melyet évről-éve nagyobb létszámú ellentüntetések kísérnek rendkívüli rendőri ellenőrzés mellett.
