Az új influenza a fejlett országokban az esetek döntő többségében eddig nem okozott kifejezetten súlyos betegséget. Lefolyása rendszerint enyhe, hasonlatos a szezonális influenzáéhoz. Mindezek tükrében kell feltenni tehát a kérdést, indokolt-e a „nagy felhajtás”? Az állam 6 millió vakcinát oszt szét, ebből félmilliót kötelezően, ezzel szemben egy átlagos évben a szezonális influenza elleni felkészülés jegyében csak 1,3 millió dózist szokott rendelni, és azt is csak az önként jelentkezőknek adják be.
Az Omninvest
● Az Omninvest Oltóanyagtermelő és Kutatásfejlesztő Kft. elődjét 1991-ben alapították, s még abban az évben belépett a tulajdonosi körbe Laczkó Tamás.
● A társaságot először 1993 végén helyezték offshore alapokra, amikor résztulajdonos lett benne a Liechtensteinben bejegyzett – ismeretlen hátterű – Tucona nevű cég.
● Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 1995-től, a regnáló kormányok színezetétől függetlenül az Omninvesttől veszi a szezonális influenzavakcinát, amelyet évről évre ingyen biztosít a lakosság jelentős részének. Laczkó Tamás korábban a Figyelőnek elmondta, hogy 1993–94 környékén konkrét ígéretet kaptak az akkori egészségügyi kormányzattól, hogy ha kiépítik a gyártókapacitást, akkor nem marad majd el a rendszeres állami megrendelés.
● A szintén ismeretlen hátterű ciprusi Sumpter Pharmaceuticals Ltd. 1997 júniusában vette át a Tucona részesedését, 2000 óta pedig 91 százalékos tulajdonosa a társaságnak; a fennmaradó hányad Laczkó Tamásé.
● 2005 szeptemberében Budapesten beoltották az Omninvest H5N1 (azaz madárinfluenza) elleni vakcinájával Rácz Jenő akkori egészségügyi minisztert, Bujdosó László tiszti főorvost, Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízottat és csaknem 150 önkéntest.
● A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2006-ban egy célzott pályázaton 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a cégnek, hogy megteremtse a hazai H5N1 vakcina technológia külföldi értékesítésének lehetőségét. A létrejövő üzletből a magyar állam is részesül, a teljesítésről azonban nem állnak rendelkezésre érdemi információk.
Kétségtelen azonban, hogy a bizonytalansági tényező az átlagosnál sokkal nagyobb a H1N1 esetében. Kevéssé ismert vírusról van szó, amely tovább mutálódhat, és nem tudni, mennyire válik veszélyessé vagy éppenséggel veszélytelenné, míg a szezonális influenza „természete” ismert. A madárinfluenza (H5N1) sem ad jó támpontot, mert annak eddig – szerencsére – nem alakult ki az emberről emberre terjedni képes verziója.
Vagyis csak a fertőzött állatok közvetlen közelében lévőket érte el, és egyelőre blokkolhatónak tűnik. A H1N1 azonban emberek között is terjed, és Nyugat-Európa felől meglehetősen gyorsan szivárog be. „Ha komolyan gondoljuk a megelőzést, akkor a lakosság 40 százalékának beoltása mindenképpen indokolt” – állítja Falus Péter, a Sanofi–Pasteur magyarországi vezetője.
Egy lábon álló védekezés
Leitner György, a GlaxoSmithKline Kft. ügyvezetője szerint azonban problémás lehet, hogy a magyar pandémiás védekezés szinte csak egy lábon, az oltáson áll.
A tervet sokkal jobban ki kellene egészítenie az antivirális készítmények (járvány esetén adható gyógyszerek) készletezésének, az antibiotikum-készlet növelésének és például a szájmaszkok készletezésének, orvosokhoz való eljuttatásának.
Az ÁNTSZ a Figyelő lapzártájáig nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mekkora jelenleg az antivirális készlet, és tervezik-e azt egyáltalán növelni. Arról sem kaptunk információt, hogy a magyarországi állapotok a pandémiás terv szerint máris indokolják-e az oltások megkezdését.
Fotó: MTI
A gazdag, fejlett országok sorra döntenek a vakcinavásárlás mellett. A sietségre alapos okuk van, becslések szerint ugyanis a világ vakcinagyártó kapacitása jelenleg csak 900 millió dózis évente, és ennek döntő többsége mindössze 9 országra koncentrálódik. Franciaország például 96 millió H1N1-re adott megrendelést, és további 36 millióra kötött le opciót.
Ez azt jelenti, hogy a 64 milliós ország októbertől az összes állampolgárának biztosítani akarja az oltást (mivel a szóban forgó készítményből egy embert kétszer kell beoltani). Az Egyesült Államokban a napokban határoztak arról, hogy a népesség fele, azaz 160 millió lakos számára vásárolnak oltóanyagot (320 millió dózist). Ugyancsak 50 százalékos oltottságra törekszik a 60 milliós Nagy-Britannia, és a sort még sokáig lehetne folytatni. A vezető, népesebb államok közül jelenleg csak Németország követ mérsékeltebb beszerzési politikát: Berlinben csupán 25 millió lakos (a népesség 30 százaléka) beoltásával számolnak. Teljesen világos, hogy – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) minden ellenkező erőfeszítése ellenére – a gazdag országok fogják elsőként, a megelőzéshez még minden bizonnyal időben felvásárolni az oltásokat.
Korlátos kapacitás
„Az egészségügyi államigazgatási szerv elrendeli a rizikócsoportok oltásának megkezdését, a térítésmentes influenza elleni oltóanyag folyamatos elosztásának és kiszállításának biztosítását. Szükség esetén kezdeményezi a tevékenység rendőri biztosítását” – fogalmaz a magyar pandémiás terv, azaz a világjárvány esetére összeállított cselekvési forgatókönyv.
