Eddig azt találgatta a közvélemény, mi áll a romák elleni támadások hátterében. Most már inkább az a kérdés, ki védi meg a romákat, kitől várhatnak segítséget?
A romák elleni társadalmi támadások egyidősek az új rendszerrel, gondoljunk csak az alkotmányellenes kisebbségi törvényre, a tömeges munkanélküliség állami fenntartására, a szankcionáló jellegű kiszorításokra a támogatási rendszerekből, és legfőképpen az Új Magyarország Fejlesztési Tervből történő drámai kiszorításokra. Ezek a tények a lakosság közel 10 százalékát érintő társadalmi katasztrófaállapot legfontosabb jellemzői.
Társadalmi katasztrófahelyzet (Fotó: MTI)
Gyakran azt gondolom, hogy a kegyetlen, embertelen kivégzésekkel éppen erről akarják a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmét folyamatosan elterelni. A jóindulatú magyar állampolgárok kisebb tüntetéseken tiltakoznak, a cigányok temetésekre járnak, ahelyett, hogy több százezer cigány és magyar állampolgár – elsősorban cigányok – tüntetnének a cigányokat sújtó állami elnyomás rendszere ellen.
A cigányok a jelenlegi helyzetben senkitől nem várhatnak segítséget, és ha valami csoda folytán elkövetőket találna a rendőrség, a társadalmi katasztrófahelyzeten az sem változtatna, hiszen azt nem a gyilkosok, nem a Jobbik, nem a gárdisták állították elő. Utóbbiak csak politikai haszonlesői a cigányok társadalmi elnyomásának. Valójában százezrek áldozatok, nap mint nap. Az elkövetkező három generáció sorsa determinált a mélyszegény létre, a tudatlanságban tartás, lakóhelyi, munkahelyi, oktatási szegregáció területein.
Képes lesz-e a rendőrség a támadássorozat felgöngyölítésére?
Sok-sok éve képtelen. Amin, a rendőrségen belüli rasszizmus jelenségeire tekintettel ma már szinte nincs is mit csodálkozni.
Szükség lenne külön vidéki őrség felállítására is?
A külön „őrség” Túrós András volt rendőrtábornok vezetésével már réges-régen felállt, hatékonyan működik, nem feltétlenül a cigányok oldalán, jelentős állami támogatás mellett.
Mit tapasztal, mennyire uralkodott el a félelem a romák körében? Ebből a szempontból van-e különbség a fővárosban vagy vidéken lakó romák között?
Minden ember félne attól, ha tudná, hogy olyan társadalomban él, ahol egy adott kisebbséghez való tartozása okán kivégezhetik. Sok cigányt megöltek az elmúlt két évtizedben mezőőrök néhány lépésről tüzelve, halőrök, teljesen nyilvánvalóan kivégzési szándékkal, ez a jelenség nem új. Sajnos a cigányok tömegei nem ismerik fel, hogy nem egy gyilkosságtól van igazán félnivalójuk, hanem az állami rasszizmustól, amely ebbe a helyzetbe kényszerítette a magyarországi cigányságot, és a jelek szerint még sok-sok évtizedig ebben a helyzetben is akarja tartani.
Korábban úgy nyilatkozott, hogy a politika magára hagyta a romákat. Ön szerint nem azért felelős a politikai elit, ahogy beszéltek a cigányságról?
A politika a politikai döntéseiért felelős, amelyben csodálatos egység mutatkozik az egymással egyébként rendkívül agresszív hatalmi politizálást folytató parlamenti pártok között. A politikai és az értelmiségi elit folyamatosan cigányellenességéről tanúskodó, a cigányság számára kirekesztő törvényeket alkotott.
Kiket tart felelősnek a jelenlegi helyzetért?
A politikai elitet a rendszerváltástól napjainkig, az értelmiségi elitet, a nagy egyházakat, a jogalkotókat és jogalkalmazókat, az Alkotmánybíróságot, a minisztereket, akik elszabotálták a kormányzati romaprogramokat, a médiát, a liberálisokat, a szocialistákat, a szociáldemokratákat, a konzervatívokat, a keresztényeket, a fasisztákat és a fasiszta liberálisokat, a fasiszta konzervatívokat, fasiszta polgármestereket: a fehérgalléros rasszistákat. A fentiek közül az elmúlt két évtizedben a cigányoknak senki nem akart jót. A cigányok elnyomása össztársadalmi akarat, mérhetően kiemelkedő teljesítménnyel.
Van-e bármiben a romáknak felelősségük?
Köztudott, hogy bárkiből, bármikor áldozatot lehet csinálni. Ez az ország gyűlölte és üldözte már az arisztokratákat, a kulákokat, az értelmiségieket, a vállalkozókat és a többiekkel szemben kitüntetett helyen és folyamatosan a színen tartott cigányokat, zsidókat. A cigányok társadalmi helyzetét tekintve kiütéses eredményt elérve. Ahhoz, hogy a romák felelősségének kérdése tárgyszerűen feltehető legyen, egyenlő felek szükségesek. Elnyomók és elnyomottak viszonyában föltenni ezt a kérdést sportszerűtlen. Tekintsük tudományos tételnek: egy megkülönböztethető kisebbség sorsa mindig a többség akaratától függ.
Mi lehet a megoldás? Horváth Aladár új híd építéséről beszélt romák és nem romák között. Ön szerint volt egyáltalán régi híd?
Kizárólag az EU védelme jelenthet megoldást. Magyarország elzárta a cigányoktól az EU-s forrásokat, ezért az Európai Unió – elvileg – az EU alkotmánya szellemének megfelelően köteles új fejlesztési forrásokat nyújtani a cigányokat tömegében sújtó legsúlyosabb problémák hatékony megoldására. Többek között ezer cigánytelep és gettó felszámolására, megközelítően 400 ezer cigány munkanélküli állandó foglalkoztatottságának megteremtésére, amely normál, átlagos életszínvonal elérését és fenntartását teszi lehetővé, amellyel egyben leválasztja az eltartott, segélyezett, szankcionált, büntetett, önhibásnak ítélt sorsról. Ez az európai mértékű beavatkozás – azaz a legalább 90 százalékban foglalkoztatott, biztos jövedelemből élő cigány társadalmi státuszváltása, az úgynevezett cigányügy –, amely ma a rendkívül ellenséges közbeszéd tárgya, szinte valamennyi problémáját automatikusan megoldaná, megszüntetné. És nem mellékesen oktatási, egészségügyi, óvodai, bölcsődei, kulturális, művészeti, közösségi intézményrendszer kiépítése, felül nyitott ösztöndíjrendszer, médiarendszer, az önreprezentációs jog és a politikai jogok gyakorolhatóságának hazai biztosításával.
Mit csináljon az a roma ember, család, aki félelemben él?
Minden jel arra utal, hogy a félelemben tartás és az elnyomás erősödhet az elkövetkező években. A roma közéletet ez nagy kihívás elé állítja, hiszen a patologikus politikai megosztottsága és legalább ilyen mértékben a szakmai, intellektuális együttműködés hiánya nem kínál megoldást a magyarországi cigányság tömegei számára. Mondhatnám, hogy álljanak a Roma Parlament programja mögé azon cigány emberek százezrei, akiket még nem rontott meg az elmúlt két évtized cigány közéletben való önfeladós részvétele.
A Roma Parlament milyen lépéseket tervez az ügyben?
A Roma Parlament ez év március 5-én a Roma Integrációs Tanács tagjaként többedmagával sajtótájékoztatót tartott, amelyben részben a fent ismertetett célok vonatkozásában is, valamint az állam által elkövetett statisztikai diszkrimináció témakörében is ultimátumot intézett az akkor még Gyurcsány Ferenc vezette kormányhoz, amelyet később megismételtünk „Szűnjön meg az állami rasszizmus „valamit „Van jobb megoldás” címmel a Bajnai Gordon vezette kormánynak is. Több évtized szakmai tapasztalata, kutató és elemző tevékenysége áll a kormányhoz intézett megállapításaink, követeléseink és határozott elvárásaink, nevezzük helyesen: ultimátum mögött. Érdemi választ mindeddig egyik kormánytól sem kaptunk.
