10 pontból az internetes szavazók átlagos 4,2-re értékelték a költségvetés kiegyensúlyozását, amely pedig szükségszerű volt, hiszen az IMF adott hiánycél teljesüléséhez kötötte a hitelét. A szervezet hitele nélkül az ország az államcsőd rémével nézett volna szembe, a válság miatt kockázatkerülővé vált befektetők ugyanis nem voltak hajlandók finanszírozni Magyarországot – amint azt leírtuk abban a cikkben, amelyben szavazni lehetett.
Bajnai valamennyi lépése vitatható és ellenezhető, azt az egyet kivéve (legalábbis józan ésszel), hogy a költségvetés kiigazításával elkerülte az államcsődöt, s pozitív hatást gyakorolt a forint árfolyamára. A szavazás eredménye nem reprezentatív, ám a voksok többezres száma miatt mégsem mondható érdektelennek.
Abszurd eredmény
A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval – mondta állítólag Churchill, s az államférfi szavait az FN kérdőívének első kérdésére adott átlagos rokonszenvpontszám is alátámasztja.
Nem mindenki tartja elsőrendű célnak a pénzügyi összeomlás elkerülését. Grafika: Rédley Tamás
Churchill ugyanakkor azt is mondta, hogy a demokrácia a legrosszabb kormányzási forma – nem számítva az összes többit. Minden bizonnyal nem a kormányzási forma hibája, hanem inkább a versengő politikai eliteké, hogy nem józan megfontolások, hanem indulatok, s személyekhez kötődő szimpátiák mentén ítéltetnek meg a mindannyiunkat érintő politikai kérdések.
A szükségszerű is lehet megosztó
Gyulai Attila, a Political Capital elemzője viszont nem tartja abszurdnak az eredményt: szerinte ami gazdaságilag szükségszerű, az politikailag vitatható és megosztó lehet. Egy intézkedés lehet maga ugyan racionális, de a választók azt nem önmagában, hanem okaival, eredetével együtt ítélik meg.
A Bajnai kormány legnépszerűbb (jobban mondva legkevésbé népszerűtlen) intézkedése a vagyonadó bevezetése (ennél a kérdésénél nyilvánítottak véleményt egyébként a legkevesebben).
Népszerűbbnek bizonyult az egykulcsos (gyakorlatilag egykulcsos) adó bevezetése 2011-től, mint a szociális megszorítások, s adóemelések árán végrehajtott adócsökkentés. Ami fölveti a kérdést, vajon ismert-e minden választó előtt, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó jelentette bevételcsökkenés szükségszerűen a szociális kiadások mérsékléséhez, és/vagy más adók emeléséhez, avagy böszme módon eladósodáshoz vezet.
A gyes lerövidítése a legnépszerűtlenebb
Nem lehet ugyanakkor csodálkozni azon, hogy a legkevésbé támogatott Bajnai-intézkedés a táppénz csökkentése, hiszen a költségvetésre nincs komoly hatással, igazságosságát ugyanakkor a szakszervezetek is kétségbe vonták.
A gyes lerövidítésének népszerűtlensége (3,5 pont) sem mondható furcsának, hiszen a kormányzat érvelése: „a több munkáskéz nagyobb potenciális gazdasági növekedést jelent”
nehezen értelmezhető a jelenlegi gazdasági helyzetben, ahol a potenciális, és tényleges növekedés egyre messzebb kerül egymástól, s a potenciális növekedés emelkedése a munkanélküliség emelkedését jelenti.
A mikrovállalkozásokkal szembeni adószigor fokozása (a vállalkozók elvárt jövedelme a „tevékenységre jellemző kereset” lesz a dupla minimálbér helyett) sem bizonyult népszerű intézkedésnek (3,73 pont). Alighanem ezt a kormány politikusai is sejtették, hiszen mindmáig nem kommunikálták ezt az intézkedést, egyszerűen csak belekerült az adótörvényekbe, s megszavaztatták azt – az FN által megkérdezett egyes szakmai érdekképviseletek is lapunktól hallottak róla először.
