Belföld

Felelős-listát készít a Fidesz?

Három munkacsoportot hozott létre a Fidesz a vízvagyon, a termőföld, illetve az erdők privatizációjának figyelemmel kísérésére. A párt kormányra kerülése esetén nem csak az állami vagyont érintő döntéseket vizsgálja felül, de az összes minisztériumi szerződést, közbeszerzést, beruházást, s az uniós források felhasználását is. A párt egyes köreiben máris személyes felelősségre vonásokat emlegetnek, de más Fidesz-vezetők is minimum azt ígérik, hogy számba veszik a jelenlegi kormányzat döntéseinek haszonélvezőit. A Figyelő írása.

Ötvennégy nevet tartalmazó lista kering március óta a világhálón, amelyet először a Belpol.hu internetes újság közölt egy, a nevét felfedni nem kívánó fideszes középvezetőre hivatkozva. Az anyag címe: „A Fidesz kilövési listája”. A portál szerint a jobboldali párt, amint kormányra kerül, elsősorban a listán szereplők ellen indít vizsgálatot, átböngészi a hozzájuk köthető ügyek iratait. A cikk közölte a dokumentum fotóját is. Viseltes fecni, mintha valaki szórakozottan firkálgatott volna. Az MSZP-hez és SZDSZ-hez köthető nevek szinte kivétel nélkül csupa kis betűvel, némelyeket nyilakkal, megjegyzésekkel láttak el (lásd az illusztrációt a 16. oldalon). A névsort megkeresésünkre a Fideszben minősíteni sem kívánták, korábban Szijjártó Péter szimplán „hülyeségnek” nevezte.

Felelős-listát készít a Fidesz? 1

Revansra készülnek

Névtelenséget kérő jobboldali informátoraink ugyanakkor Szijjártó egyszavas kommentárját azzal egészítették ki, hogy vezetői körben biztosan nem készült ilyen „amatőr dokumentum”. Alsóbb szinteken viszont nagyon is sokan „készülnek revansra, fejben tartanak ügyeket, ugrásra készen várják, hogy az állami hivatalokban hozzáférjenek az iratokhoz”. Egyáltalán nem kizárt, hogy egy fideszes közéleti szereplő állította össze a névsort – latolgatják többen is az eshetőségeket.

Az elszámoltatáshoz azonban, amelyet Orbán Viktor pártelnök tavaly beharangozott, s a párt azóta is napirenden tart – mint arról lapunk értesült – a jelenlegi fázisban nem a nevek összeszedése az elsődleges. Ám azt, hogy maga a felelősségre vonás nem marad el, Orbán márciusban egyértelművé tette a Jövőkép című könyv bemutatóján. „Az elmúlt öt-hat évben történtek bűncselekmények, amelyeket a kormányoldal csak iszonyatos erőfeszítéssel tud elleplezni, világossá kell tenni, hogy egy következő kormánynak ki kell vizsgálnia minden jogsértést” – mondta a Fidesz elnöke. Balsai István, az Antall-kormány igazságügyi minisztere hasonló keménységgel fogalmazott a Demokrata című hetilapnak: a felelősségre vonások büntetőeljárást is jelenthetnek. Ugyanígy Kövér László is következetesen hangoztatja országjáró körútja állomásain, hogy minden ügyet egytől-egyig ki kell vizsgálni, akkor is, ha azok elévültek, s nyilvánosságra kell hozni a felelősök neveit.

Az állítólagos kilövési lista. A Fidesz szerint: hülyeség.

Az állítólagos kilövési lista. A Fidesz szerint: hülyeség.

A Figyelő szerette volna megszólaltatni a párt prominens politikusait, ám valamennyien elzárkóztak. Egyedül Szijjártó Péter szóvivő közölte írásban, hogy a Fidesz „az Állami Számvevőszék jelentései és a sajtóban megjelent információk alapján követi nyomon az MSZP–SZDSZ kormány privatizációs döntéseit és a nemzeti vagyon elherdálását”. A párt elnöksége a közelmúltban három munkacsoportot hozott létre, amelyek a vízvagyon, a termőföld, illetve az erdők privatizációját kísérik figyelemmel. „Ezek a munkacsoportok is sajtóhírek alapján tartják nyilván a megkötött szerződéseket, amelyeket a soron következő polgári kormánynak felül kell majd vizsgálnia.”
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke néhány héttel ezelőtt elszámoltatás helyett csupán leltározást említett. Mint mondta, annak néznek majd utána, kik jártak jól a jelenlegi kormány döntéseivel. Névtelenséget kérő jobboldali informátoraink szerint ez a forgatókönyv érvényesülhet inkább, ám emellett a különféle munkacsoportok által összegyűjtött ügyekben is vizsgálódnak. (Az egyes területekről lásd a keretes írást.) Elsősorban az elmúlt évek privatizációs ügyeit és közpénzköltéseit nézik át. Emellett az állami vagyont érintő minden döntést, a minisztériumok szerződéseit, közbeszerzéseit, az általuk vezényelt beruházásokat s az uniós források felhasználását. A három munkacsoport már hetek óta dolgozik Fónagy János, Tasó László és Jakab István vezetésével.

MSZP-reakció

A Fidesz „vérszagot kapott, mindenben törvénytelenséget sejt” – kommentálták a kezdeményezést szocialista, illetve liberális parlamenti körökben. „Nem fenyegetésnek érzem, mint inkább árulkodó jelnek: Orbán Viktornak vagy fogalma sincs arról, hogyan működik a demokrácia, vagy van fogalma, csak nem demokráciát akar működtetni” – nyilatkozta a Figyelőnek Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke. Mint aláhúzta: vélt vagy valós jogsértések ügyében egy demokráciában az arra illetékes szervek – ügyészség, rendőrség, bíróság – járnak el. „Ha valakinek ilyen gyanúja van, ne várjon kormányzati szerepre: tegyen feljelentést már most. Különben abba a gyanúba keveredik, hogy majd kormányzati nyomást akarna kifejteni a független igazságszolgáltatásra…” Annak kapcsán pedig, hogy a 2002-ben alakult Keller-féle bizottság kudarcot vallott, mert a hatóság valamennyi büntetőügyben megszüntette az eljárást, az MSZP elnöke leszögezte: ez annyit legalább bizonyít, hogy nem volt kormányzati beavatkozás a nyomozóhatóság munkájába. „Ami a Fideszt illeti, Orbán Viktor egyszer már beleszaladt egy csúfos fiaskóba alaptalan vádaskodásaival, a luftballonként kipukkadt lehallgatási rágalmazás idején. Remélem, levonta a tanulságokat”– üzente Lendvai.

Tény, hogy a jobboldal politikusai 2009 januárja óta heti rendszerességgel tartanak sajtótájékoztatót arról, hogy a kormányoldal tagjai hol és milyen, „az állami vagyon csonkítását célzó tranzakciót készítenek elő”. A szándék ezzel az, hogy „akármeddig marad a Bajnai-kormány, egyetlen ügyletet sem engedünk végigvinni, amely MSZP–SZDSZ-közeli tulajdonosi kör kezére játszana át állami vagyont” – fogalmazott egy informátorunk. Bencsik János, Tatabánya polgármestere, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint a kormány úgy viselkedik, mint a rossz házasság végén az a fél, aki tudja: el kell hagynia a házat, s két kezével kapaszkodik mindenbe, még az utolsó fogkefét is magával vinné.

„Azt üzenjük azoknak a politikai, gazdasági és pénzügyi köröknek, amelyek érdeklődést mutatnak a magyar vízvagyon, földvagyon, erdővagyon magánosítása és üzleti alapon történő működtetése iránt, hogy a kormányváltást követően a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség ezeket a szerződéseket föl fogja bontani” – mondta. Arra vonatkozóan, hogy a három fideszes munkacsoport meddig jutott a tényfeltárásban, nem árultak el részleteket.

Dolgoznak a jogászok

Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) viszont már jócskán előrehaladt hasonló tevékenységében, amelynek során két munkacsoportot hozott létre a „nemzeti vagyon védelmében”. (Az NJSZ 2006 ősze óta a Gyurcsány-kormány elleni tüntetéseken részt vevők, s rendőri bántalmazást elszenvedők jogi érdekképviseletét látja el.) Az NJSZ egyik külső szakértője, Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egykori vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy jogászok csapata vizsgálja a vagyontárgyak visszaperlésének lehetőségét, illetve olyan jogszabálytervezeten dolgoznak, amelyik megakadályozza a nemzeti vagyon állami tulajdonból való kikerülését.

A privatizációs gyakorlat feltárása nem közvetlen célja a szolgálatnak, mivel nem állnak a rendelkezésére dokumentumok. „A klasszikus értelemben vett feltárás tehát az új kormány dolga lesz.” Ugyanakkor az ÁSZ jelentései alapján az NJSZ is végez egyfajta összegzést, s a szolgálathoz folyamatosan érkeznek bejelentések is, számuk több tucatra tehető. Szükség esetén valamennyit átadják az új kormány felülvizsgálattal foglalkozó szervezetének – közölte Bencze Izabella. Arra a kérdésünkre, hogy aktuális privatizációs ügyekben fellép-e a jogvédő szolgálat, úgy vélekedett, ez fölösleges. „Hála Istennek a társadalmi ellenállás oly mértékű, hogy talán az ellenzék folyamatos tiltakozásával és törvénymódosítási javaslataival együtt képes lesz meggátolni az újabb vagyonvesztési folyamatokat” – olvasható lapunkhoz eljuttatott írásbeli válaszában. A KVI egykori vezérigazgató-helyettese megerősítette, hogy az ellenzék a kormányra kerülése esetén azonnal felmondja a vagyonkezelési szerződéseket, s a joggal való visszaélésre hivatkozva a bíróság előtt is megpróbálja érvényteleníteni azokat.

Interpelláció

Számos ügyben – ellenzéki politikusok feljelentése és hivatalból indult eljárás nyomán – a Nemzeti Nyomozó Iroda és Központi Nyomozó Ügyészség már nyomoz, ám hónapok teltek el anélkül, hogy bárkit is gyanúsítottként beidéztek volna. A nyilvánosság – holott közpénzekről van szó, – a mai napig nem tudhat még arról sem, hogy bárkit is akárcsak tanúként meghallgattak volna. Kérdéseinkre a nyomozó hatóságok azt ismételgetik: ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás, annak érdekeire hivatkozva további információkkal nem szolgálhatnak. Fideszes forrásaink megjegyezték, tiszteletben tartják a harmadik hatalmi ág függetlenségét, ugyanakkor a kormányváltás után hivatalos csatornákon keresztül tájékoztatást kérnek, melyik ügyben hogy halad a vizsgálódás. A mostanában a figyelem középpontjába került Magyar Villamos Műveknél (MVM) történt milliárdos nagyságrendű vagyonvesztés miatt indult nyomozás kapcsán Medgyasszay László, a Fidesz-KDNP képviselője nem vár jövő év tavaszáig, már a parlament őszi ülésszakán interpellációt intéz a legfőbb ügyészhez.

A jobboldal 2009 januárja óta hetente tart sajtótájékoztatót arról, hogy a kormányoldal hol és milyen, „az állami vagyon csonkítását célzó tranzakciót készít elő”.

TERVEZETT VIZSGÁLATI ANYAGOK
1. Az MNV Zrt. és jogelődjei által vezényelt valamennyi privatizációs kontraktus. (Alább a főbb esetek.)

A kerteskői privatizáció, amelyben már nyomozás indult 2009 elején. A
480 hektáros földterületet jóval a valós ár alatt, mindössze 192 millió
forintért, a hozzá tartozó vagyontárgyakat pedig 22,7 millióért kapta
meg ugyanaz a konzorcium, pedig a másik 4-5 pályázó jóval kedvezőbb
ajánlatot tett. Az MNV Zrt. arra hivatkozik, ez a Bábolna Zrt. ügye,
nem terheli felelősség.

Felelős-listát készít a Fidesz? 1

A Malév privatizációja kapcsán nem
indult nyomozás, de az ellenzék ennek iratait is megvizsgálja utólag. A
magyar légitársaságot 2007-ben 200 millió forintért vásárolta meg a
Borisz Abramovics orosz üzletember kisebbségi tulajdonában lévő
AirBridge Zrt., ezt követően 20 millió eurós, 5,033 milliárd forintos
tőkeemelést hajtott végre a cégben. A társaság a privatizációt követően
is pénzügyi problémákkal küszködött, februárban a dolgozók béreinek
kifizetése okozott gondot. A Fidesz kifogásolta, hogy az eladásról
szóló szerződés nem nyilvános, amúgy pedig rossz privatizációs döntés
született, mert a befektetőről kiderült, nem rendelkezik elegendő
tőkével.

Felelős-listát készít a Fidesz? 1

A Postabank eladása tárgyában sincs egyelőre
nyomozás. 2003-ban 101 milliárd forintért az Erste Bank tulajdonába
került a bank. A jobboldali párt szerint nem volt törvényes az ügylet,
mert nyilvános ajánlattétel nélkül történt az eladás, s az sem
tisztázott, miért kapott a bank vezetése az eladás után sikerdíjat. A
Veres János vezette Pénzügyminisztérium szerint törvényes volt a
kontraktus, a tranzakció során többször egyeztettek a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletével, egyébként pedig a törvény nem írt
elő nyilvános ajánlattételt.

● Külön átnézik a mostanában
napirendre került vízközmű-társaságok és erdőgazdaságok vagyonkezelői
jogának egy kézbe vonását, s esetleges értékesítését.

● Előveszi
azokat a dossziékat is a Fidesz, amelyekben korábban az ÁSZ
szabálytalanságokat állapított meg, s amelyekben február óta a Nemzeti
Nyomozó iroda nyomoz, így egyebek között az FHB, a Mol és a
Lóversenyfogadást Szervező Kft. privatizációjával kapcsolatban.
Gyanúsított ezekben az ügyekben sincs. Az Állami Számvevőszék
megállapítása szerint a vizsgált ügyek 2004 és 2007 között legalább 15
milliárd forint kárt okoztak az államnak.

Felelős-listát készít a Fidesz? 1

2. Meghiúsult kormányzatinegyed-beruházás

A kormányzati negyed ügyében hűtlen kezelés gyanúja miatt múlt év vége
óta nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda, de egyelőre nincs gyanúsítottja az
ügynek. Az elszámolás szerint a Nyugati pályaudvar mögötti
MÁV-területet 8,52 milliárd forintért vette meg az állam, 533 millió
forintot pályázatok lebonyolítására, szakértői és ügyvédi díjakra,
valamint dologi kiadásokra költöttek, míg személyi költségekre,
munkabérre 100 millió forintot fizettek ki. A projekt lezárása 301
millió forintba került.

3. Sukorói kaszinóváros-projekt
● A
mostanában napvilágra került vitatott ügyek sorából kiemelkedik a
sukorói kaszinóváros projektje, amelyeket a volt és a jelenlegi
miniszterelnök, azaz Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is felkarolt. A
200 milliárdos szálloda és szórakoztató központ, hivatalos nevén a
King’s City projekt ügyében szabálytalan ingatlancsere és
okirat-hamisítás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz a
Központi Nyomozó Főügyészség. A kormány 2008 végén kiemelt projektté
nyilvánította a beruházást, arra hivatkozva, hogy az hosszú távon több
ezer ember számára biztosít munkahelyet. A tisztánlátás érdekében
június elején Bajnai Gordon is vizsgálatot kezdeményezett a
Pénzügyminisztériumnál, történt-e törvénysértés a beruházás
előkészítése során. A hetvenhektáros területhez ugyanis az izraeli
befektető jogilag vitatható földcserével jutott hozzá.

4. Európai uniós források felhasználása

Nagy figyelmet fordít a Fidesz az uniós források elköltésére.
Valamennyi kiemelt és nagyprojektet megvizsgál abból a szempontból,
hogy a pályázat elbírálásánál politikai vagy üzleti érdekek szerepet
játszottak-e. Az ÁSZ sem talált mindent szabályosnak az EU-pénzek
költésében 2008-ban. Megállapította, hogy az uniós pénzeket elosztó
intézményrendszer működési költségei többe kerülnek a tervezettnél,
túlzottan magasak a tanácsadói díjak, és nem megalapozottak a
kommunikációs kiadások.

Felelős-listát készít a Fidesz? 1

5. Kőröshegyi völgyhíd építése
● A
kőröshegyi völgyhíd építése az ÁSZ szerint sem műszaki, sem gazdasági
indokkal nem igazolható, úgy, ahogy van, pénzkidobás volt, méterenként
több mint 40 millió forintba került. A végszámla 73 milliárd forintra
rúgott.

6. Egyes minisztériumok szerződései
● Általános
vizsgálat tárgyává válnak a minisztériumok szerződései, beszerzései,
közpénzosztásai és az általuk menedzselt beruházások.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik