Bajnai értékelése
->
A válság meglepően gyors kezelése feltétlenül a Bajnai-kormány érdeme – kezdte értékelését az FN-nek a kabinet első 100 napjáról Suppan Gergely. A Takarékbank makroelemzője szerint ráadásul a kríziskezelés mélysége is figyelemre méltó: a Reformszövetség hároméves programját a kabinet egy év alatt hajtja végre, legtöbb elemében keményen és határozottan. Néhány radikálisabb lépést, például a munkát terhelő adók meredekebb csökkentését az egyre súlyosbodó válság akadályozta meg – vélte az elemző.
Egyértelműen a kormány érdeme az is, hogy Magyarországgal kapcsolatban az államcsőd-kifejezés már fel sem merül, bár az utóbbi hónapok kedvező trendjében legalább ekkora szerepet játszik a befektetői hangulat javulása. Ez utóbbit bizonyítja, hogy a forint a feltörekvő országok devizáival nagyjából együtt erősödött – mondta a közgazdász az FN-nek.
Suppan egyedüli kisiklásként a vagyonadó eredeti tervezetének felpuhulását nevezte meg. Az egységes, általános és progresszív ingatlanadóztatás igazságosabb lett volna, ráadásul érdemben egyszerűsíthette volna az adórendszert azzal, hogy számos kisebb önkormányzati adót kivált (a hatályos szabályozás szerint a 30 millió forintnál olcsóbb ingatlanokat a helyhatóságok továbbra is saját hatáskörben adóztathatják – a szerk.). Az adónem mostani formájából kevés bevétel származhat jövőre – 45 milliárd forint, ami a GDP 0,2 százaléka –, viszont a következő kormány ennek alapján erősítheti a vagyonok adóztatását, ha akarja – tette hozzá az elemző.
Száz napos a Bajnai-kormány (Kép: Rédley Tamás/FN)
Az adócsökkentés, a gyes és a gyed szigorítása, a nyugdíjkorhatár emelése együttesen 1-1,5 százalékponttal, 3-3,5 százalékosra emelték a magyar gazdaság potenciális növekedési ütemét – vélte Suppan Gergely. Jól is kijöhetünk a válságból, mert a szigorú takarékossági intézkedések nyomán a krízis elmúltával már kevésbé kell majd a költségvetés kiegyensúlyozásával foglalkoznia Magyarországnak, mint a környező államoknak, így a következő kormány a büdzsé kiadási oldalának erős kontrollja mellett további érdemi adócsökkentésbe – így növekedésösztönzésbe kezdhet.
Csak tüneti a kezelés?
Kevésbé elégedett a Bajnai-kabinet teljesítményével Kovács Mátyás, a Raiffeisen makroelemzője, aki szerint a kormány csak a válságkezelés legszükségesebb lépéseit tette meg. A szakember hiányolja például az adórendszer érdemi egyszerűsítését, a munkát terhelő adók meredekebb csökkentését és a bürokrácia leépítését.
Magyarország az államcsődöt elsősorban az IMF-hitellel kerülte el, kockázatot legfeljebb a hitel feltételeinek nem teljesítése jelenthet; a Bajnai-kormány lépéseit ebből a szempontból méltányolni lehet – nyilatkozta az FN-nek Kovács Mátyás.
A válságkezelésről teljesen más nézeteket valló közgazdászok és társadalomtudósok nézeteit 39 százalék valósult meg
Száz nap elteltével a Bajnai-kormány az általa vállalt intézkedések 39 százalékát valósította meg – áll a Nézőpont Intézet átfogó elemzésében. Az elemzők szerint legsikeresebben az egyensúlyteremtés (71 százalék), míg leggyengébben a gazdasági növekedés ösztönzésének területén (24 százalék) teljesített a kormány. A rövid távú válságkezelő intézkedések 56, míg a bizalomerősítésre tett ígéretek 40 százalékát hajtotta végre.
A kabinet tevékenységére kezdetektől rányomta bélyegét az átmeneti jelleg a Nézőpont Intézet szerint. Bár a kormány számos új jogszabályt és törvénymódosítást könyvelhetett el sikereként, ezek többségét politikai és szakmai vita övezi, hatásuk pedig legkorábban 2010-ben jelentkezhet.
Nem saját sikerük az előrehozott választás elkerülése
Az előrehozott választás esélye az elmúlt 100 napban csökkent, de nem a kormány tevékenységének eredményeként, hanem a kabinetet támogató pártok gyenge EP-választási eredménye miatt. Bajnai Gordon elődjénél nyíltabb válságkommunikációt folytatott, de nem tudta meghaladni Gyurcsány Ferenc alacsony támogatottságát, az MSZP népszerűsége pedig egyszámjegyűre csökkent.
Bár a kabinet az aktív törvényalkotás folytatását ígéri, az őszi ülésszak 34 pontos programjában csak 9 válságkezeléshez kapcsolódó intézkedés szerepel. Valószínűsíthető, hogy hivatali idejének első 100 napja a Bajnai-kormány legaktívabb periódusa volt, ez különösen szükségessé teszi eredményeinek mérlegelését – hangsúlyozza az elemzés.
Cselekvőképességet mutatott
A Bajnai-kormány sikeresnek tekinthető, ha azokból a rövid távú szakpolitikai célkitűzésekből indulunk ki, amelyeket megalakulásakor maga elé kitűzött – véli Gyulai Attila. A Political Capital elemzője szerint a válságkezeléssel kapcsolatos lépéseket az adatok eddig visszaigazolták, ám az ennél távlatibb, a gazdaságélénkítéssel összefüggő tervek már korántsem ennyire tisztázottak.
A legnagyobb változás a korábbi időszakhoz képest a cselekvőképesség felmutatása, látható, hogy már az ellenzék sem ezen az alapon bírálja a kormányt. „Mintha már maga a Bajnai-kormány sem fektetne akkora hangsúlyt, hogy saját szakértői jellegét hangsúlyozza: miközben a megalakuláskor a kormány kommunikációja erre a szlogenre épült, mára párhuzamosság jött létre a biztos parlamenti támogatottsággal rendelkező kormány és a választók felé bizonytalannak látszó MSZP között” – hangsúlyozta Gyulai Attila.
Hozzátette: a kormány politikai mozgásterét utóbbi tényező egyébként növeli is, könnyebben fogadtatja el a kemény intézkedéseket is, miközben hátrálásra eddig csak a vagyonadóval kapcsolatban kényszerült. Ennek a helyzetnek azonban egyelőre nem látszik a választási kampányban is láthatóvá tehető kifutása, vagyis kérdés, hogy az MSZP profitálhat-e egyáltalán a kormány stabilnak nevezhető működéséből.
