A rendszerváltás után az önkényuralmi jelképekre vonatkozó szabályzás fontos jogi garanciának tűnt a szélsőséges politikai mozgalmakkal szemben. A büntető törvénykönyv szerint, aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt; nagy nyilvánosság előtt használ; közszemlére tesz; vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. Kivétel az, aki mindezt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti vagy tájékoztatási célból követi el.
Az önkényuralmi jelképek ellenkeznek a demokratikus keretekkel, kérdéses azonban, hogy megállítható-e egy mozgalom csupán a szimbólumai által. Nem büntethető például a náci egyenruhában való masírozás, ha az egyenruhán nem láthatóak a felsorolt jelképek, ahogyan a feloszlatott, majd újjáalakult Magyar Gárda egykori tagjai sem büntethetők csak azért, mert viselik az egyenruhát.
A tilalom nehezen végrehajtható, és sokan azt is megkérdőjelezik, hogy ezeknek a jelképeknek a tiltása összeegyeztethető-e a demokratikus elvekkel. Több beadványban is kérték már az Alkotmánybíróságot, hogy mondja ki az önkényuralmi jelképek magyar szabályozásának alkotmányellenességét, de a bíróság sorra elutasította ezeket a kérelmeket.
Gyurcsány is kiállt a vörös csillagért
Hazánk első ügye az Európai Bíróságon is az önkényuralmi jelképek szabályozásával volt kapcsolatos. Vajnai Attilát, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökhelyettesét 2003-ban a szovjet emlékműnél tartott megemlékezésen állították elő a rendőrök, mert egy 5 cm átmérőjű, kartonpapírból készült ötágú vörös csillagot viselt a ruháján.
A társadalmi igazságosság érvényesüléséért küzdő ATTAC Magyarország nevű szervezet akkor petícióban tiltakozott Vajnai Attila őrizetbe vétele ellen. Ezt mintegy ötven közéleti személyiség írta alá, például Gyurcsány Ferenc, akkori gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, Gurmai Zita és Herczog Edit szocialista parlamenti majd európai parlamenti képviselők, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Jancsó Miklós filmrendező.
Gyurcsány Ferenc a Népszabadságnak kifejtette, hogy az ötágú csillagot arra a politikai téveszmére hivatkozva tiltották be 1993-ban, hogy a vörös csillag maga a szocializmus, a szocializmus pedig ugyanaz, mint a kommunizmus, a kommunizmus ugyanaz, mint a sztálinizmus, a sztálinizmus pedig ugyanaz, mint a fasizmus.
A petíció végül eredménytelen maradt, a törvényt nem módosították, a Pesti Központi Kerületi Bíróság pedig bűnösnek mondta ki Vajnait önkényuralmi jelkép használatának vétségében. A Fővárosi Bíróság azonban az ügyet felfüggesztette és az Európai Bíróság elé terjesztette, amely megállapította, hogy nincs hatásköre a kérdés megválaszolásához.
A horogkereszt tilalma jogszerű, a vörös csillagé nem?
Vajnai a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A bíróság 2008-as ítélete szerint Magyarország megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglalt szólásszabadság jogát, amikor Vajnai Attila ellen büntetőeljárást indított. A strasbourgi bíróság szerint a véleményszabadságba belefér a vörös csillag viselése. A precedensértékű, egyhangú ítélet roppant kínos volt az Alkotmánybíróság számára, mivel az a Btk. kérdéses szakaszának vizsgálatakor úgy találta, hogy az nemcsak az Alkotmánnyal, hanem az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel is összhangban van.
Önkényuralmi jelképek – van, amit büntetnek, van, amit szabad (Kép: Rédley Tamás/FN)
A strasbourgi bíróság elfogadta azt az álláspontot, hogy a vörös csillag nyilvános használata politikai véleménynyilvánításnak tekintendő. Ráadásul az egyenlő szárú háromszögekből megkomponált vörös csillag – amely az öt lakott kontinenst jelképezi – nemcsak önkényuralmi, hanem munkásmozgalmi szimbólum is, továbbá több uniós tagállam bejegyzett pártjáé.
A döntés indoklása alapján az nem vonatkoztatható automatikusan a nyilas- és a horogkeresztre is, mivel azok egyértelmű önkényuralmi jelképek, mögöttes jelentésrétegek nélkül.
Ezt az indoklást azonban sokan megkérdőjelezik, hiszen a horogkereszt, a szvasztika egyike az emberiség legrégebbi egyetemes alapszimbólumainak. Legkorábbi ábrázolása Kr. e. 2000 körül az indiai Mohendzsodáró kultúrában jelent meg. Kínában a 10 ezer (avagy végtelen) számot jelenti. Tibetben szerencsehozó jelkép és talizmán, a germán kultúrákban Thor kalapácsát jelölték vele. Szárai a négy égtájat jelentik, horgai pedig a világegyetem elemi teremtő- és hajtóerőit. Politikai tartalmat a XX. század elején kapott. Az átlós elrendezésű, 90 fokkal jobbra forgatott horogkereszt 1920-ban lett a német NSDAP hivatalos pártszimbóluma, és az idők folyamán a rasszizmus és az antiszemitizmus jelképévé vált.
A hinduk miatt nincs uniós szabályozás
Az Európai Unióban nincs egységes szabályozás az önkényuralmi jelképekről és azok használatáról, mert ez a kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik. Ennek ellenére a legtöbb országban tiltottak a korábbi német nemzetiszocialista jelképek.
A kommunista diktatúrák jelképei azonban a legtöbb országban használhatók. Sokan megkérdőjelezik, hogy a vörös csillag mennyiben tekinthető önkényuralmi jelképnek, hiszen az jóval a kommunista diktatúrák megjelenése előtt a munkásmozgalmak vezető jelképe volt. A tiltás mellett érvelők viszont arra hivatkozhatnak, hogy ha a horogkeresztet betiltották a XX. században betöltött szerepe miatt, akkor a kommunista diktatúrák jelképeit is be kell tiltani.
2005-ben Brüsszelben a volt kommunista országok konzervatív képviselői – a fideszes Szájer József és a litván exelnök vezetésével – kezdeményezték az önkényuralmi jelképek uniós szintű tilalmát azután, hogy a brit uralkodói család egy tagja, Harry herceg tréfából nácinak öltözött egy farsangi mulatságon. Az uniós jogszabály sosem született meg, mivel problémát jelentett a szvasztikát vallási jelképként használó hinduk érzékenysége.
Börtönt is kaphat a jelképért
Ausztriában tiltják nemzetiszocialista szervezet létrehozását vagy támogatását, és az ilyen szervezetben való részvételt. Aki képek vagy nyomtatványok segítségével ilyesmire biztatja a közvéleményt, az öttől tíz évig, különösen veszélyes esetben húsz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.
Németországban sokkal szigorúbb tilalom van érvényben, mint a legtöbb európai országban. Itt a valamikori nemzetiszocialista jelvények mellett bizonyos egyenruhákat, köszöntési formákat (például „Heil Hitler”, „Sieg Heil”) és dalokat is betiltottak. Kitér a törvény a náci egyenruhák tartozékaira, sőt a köszöntésekre, jelszavakra is, beleértve mindazt, ami a megtévesztésig hasonlít minderre. A német szövetségi bíróság 2007-es döntése alapján azonban nem tilos az antináci jelképek használata és sokszorosítása, például az áthúzott horogkereszt.
Bulgáriában a világháború vége óta törvény tiltja a nemzetiszocialista jelképek használatát, Oroszországban pedig a világháborús győzelem 50. évfordulója alkalmából meg is erősítették a régi tilalmat. Leghatékonyabb a diktatórikus logikájú belorusz megoldás: a kommunista államban csak bejegyzett szimbólumok használhatók, az egyesületeknek, szakszervezeteknek külön engedélyeztetniük kell az általuk emblémául szánt jelvényt.
Romániában 2005 óta törvény tiltja az önkényuralmi szimbólumok használatát, a büntetés három hónaptól három évig terjedő börtön is lehet. Ennyit kaphat a nácinak öltözött konstancai polgármester, Radu Mazare is, aki a héten egy divatbemutatón utánozta Tom Cruise-t a Valkűr című filmből. Megsértette a 2005-ös román törvényt, hiszen katonai egyenruhájának övén egy horogkeresztet viselt.
Államilag támogatott önkényuralmi jelképek
Tádzsikisztánban viszont államilag támogatott a horogkereszt használata. Korábban az egykori Szovjetunióban tiltották a fasiszta jelvények használatát, Imomali Rahmon államfő azonban a tádzsik nép árja gyökereinek hangsúlyozásával igyekszik erősíteni a nemzettudatot.
Finnországban a horogkereszt stilizált változata az államfői zászló bal felső sarkában kapott helyet, és a – finn jelképvilágban a jó szerencsét megtestesítő – szvasztika az egyik állami kitüntetés, a Szabadság-kereszt elemeként is feltűnik.
A vörös csillag csak nálunk és Lettországban tilos
A kommunista jelképekkel az államok sokkal elnézőbben bánnak. A magyar tiltáshoz hasonlót csak Lettországban vezettek be, ahol 1991-től ugyancsak tilos a vörös csillag, valamint a sarló és kalapács használata. A helyi orosz kisebbség azonban nem tartja ezeket a szabályokat: az utóbbi években divatba jöttek a sarló-kalapácsos, CCCP feliratú trikók.
A hasonló törvényjavaslatok felvetődtek, de végül megbuktak Észtországban, Ukrajnában, Csehországban és Romániában is. Oroszországban sem büntetik a szovjet szimbólumok használatát. Egyre gyakrabban tűnik fel az ötágú csillag a hadsereg jelképei között, a Zvezda (Csillag) tévécsatorna adásában vagy a Vörös Csillag labdarúgó-, illetve kosárlabdacsapat jelképeként.
Igaz, hogy Szlovákiában elvileg a kommunista szimbólumokra is vonatkozik a büntető törvénykönyv tiltása, a gyakorlatban azonban a kommunista szimbólumok használóit nem fenyegeti veszély, míg a fasisztákkal kapcsolatban havonta több eljárás is indul.
