Egy június végi napon, percekkel az után, hogy újból megkapta az európai uniós tagállamok vezetőinek bizalmát, José Manuel Barroso büszkén újságolta a nemzetközi sajtónak, hogy a következő bizottsági elnök személye azon kevés kérdések közé tartozik Magyarországon, amely konszenzust élvez az ellenzék és a kormány között.
A politikailag önmagát a jobbközéphez soroló bizottsági elnök láthatóan elérzékenyült azon, hogy a szocialista párti magyar kormánytól talán még pártszövetségesénél, a Fidesznél is lelkesebb támogatást kapott ahhoz, hogy egy újabb ötéves mandátumot nyerjen el a brüsszeli testület élén.
Bajnai bízik Barrosóban
S bár a Figyelőnek arra a kérdésére, hogy Budapest mit kér cserébe a támogatásért Barrosótól, Bajnai Gordon miniszterelnök – egyébként a szokásjoghoz tartva magát – nem említette meg, hogy egy fontos szakterületet az új összetételű Európai Bizottságban, forrásaink szerint a kormányfő környezete bízik abban, hogy a portugál bizottsági elnök ezen a téren is viszonozni fogja a gesztust. Tény ugyanis, hogy a biztos állítás joga a mindenkori nemzeti kormányokat illeti meg, és a konkrét brüsszeli tárcára vonatkozó preferenciáikat is jelezhetik, az Európai Bizottság fejének mégis szabad keze van a felelősségi területek elosztásánál.
Balázs péter és Iván Gábor. Magyarország első EU-biztosa ma külügyminiszterként küldheti Brüsszelbe államtitkárát. Fotó: MTI
Magyarország azonban egyelőre még azt sem döntötte el, hogy kit jelöl uniós biztosnak. Saját bevallása szerint maga a poszttal hírbe hozott Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára is meglepődött, amikor a hétfői lapokban olvasta, hogy a neve komoly esélyesként került szóba. A jelenlegi biztos, Kovács László mandátuma – az első Barroso-bizottság egészével egyetemben – 2009 őszén jár le. Az Európai Parlament legkorábban az év végén dönthet a tagállamok által jelölt uniós biztosok kinevezéséről.
A Figyelő külügyi forrásai szerint a közgazdász végzettségű Iván Gábor amúgy nem lenne rossz választás. Több mint tíz éve foglalkozik európai uniós ügyekkel, s a fő koordinátora Magyarország 2011-es európai uniós soros elnökségre való felkészítésének. Ivánról a jobboldali sajtó tudni véli, hogy Bajnai csoporttársa volt az egyetemen, s a miniszterelnök már olyannyira kisakkozta a lépéseket, hogy az Iván uniós biztosi jelölésével megüresedő szakállamtitkári helyre is megtalálta a megfelelő embert, Kiss Tibor, jelenlegi EU-nagykövet személyében.
Az Iván Gábor jelöléséről szóló értesülés csupán találgatás, bár a neve valóban „benne van a kalapban” – erősítették meg a Figyelőnek szocialista politikusok. Igazából azonban a leendő uniós biztos személye forrásaink szerint hidegen hagyja a pártot. „Most, amikor összedőlés határán az MSZP, mélyponton a kormány népszerűsége, marginális kérdésnek tartja mindenki ezt a témát” – hallani szocialista körökben.
Veres hiányos nyelvtudása
A szocialisták prominensei közül egyedül Veres János korábbi pénzügyminiszter aspirálna a pozícióra. Egyes forrásaink szerint Bajnai és az SZDSZ „cserepozícióként” ajánlották fel számára az uniós biztosi posztot még március végén, ha távozik a kormányból. Nem is volt nagyon más választása, mert a kormányfő ragaszkodott Oszkó Péter kinevezéséhez, viszont a frakció támogatásának elnyerése érdekében tekintettel kellett lennie az MSZP-n belüli lobbicsoportokra is.
Márpedig Veres markáns támogatottsággal rendelkezik. Nem csupán a szabolcsi szocialisták állnak mögötte, széles bázisa van általában a megyei szervezetekben. „Szava ma is meghatározóbb, mint Oszkó Péteré” – szögezik le szocialista körökben. Veresről negatívumként hallani ugyanakkor, hogy nem túl biztos a nyelvismerete, s mégiscsak az ő pénzügyminisztersége idején szolgáltatott Magyarország az EU-nak kínos blamázst előidéző kozmetikázott adatokat.
Áttételesen ugyan, de be is szólt neki Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, az MDF színeiben EP-képviselői mandátumot nyert politikus, aki a napokban közölte: „Szégyen lenne az országnak, hogyha olyan képviselőnk lenne az Európai Bizottságban, aki sem nyelveket nem beszél, sem a szakmájához nem ért”. Veres Jánost szabadsága miatt nem sikerült elérnünk.
Kovács jobb helyen van Brüsszelben?
Ringbe szállhat még egyébként maga Kovács László, Magyarország jelenlegi brüsszeli biztosa is, aki forrásaink szerint értésére adta Bajnainak, hogy szívesen újrázna. Ráadásul a hírek szerint az MSZP bizonyos köreiben szintén többen örülnének annak, ha az egykori pártelnök továbbra is inkább Brüsszelben lenne aktív, s nem itthon, a szocialista pártban.
Az idén 70 éves Kovács amúgy elvileg nincs elzárva a lehetőségtől, hiszen az EU egyetlen szabálya sem emel korhatárt a tisztség betöltésénél. „Nincs jelentősége, hogy szívesen vállalnék-e újból biztosi posztot, mert a döntés, a jelölés a miniszterelnök kezében van. Ezért sem mások esélyeit, sem a saját esélyeimet nem kommentálnám” – mondta mindazonáltal Kovács László.
Summa summarum a kormány még nem döntött, a frakciót pedig igazából nem foglalkoztatja jelenleg az ügy. A párt hivatalos fórumain nem került napirendre a kérdés – nyilatkozta a Nyakó István, a párt szóvivője.
Ami a szakadás szélére sodródott liberálisokat illeti, nekik a jelek szerint kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy beleszólást követeljenek az uniós biztos személyéről szóló döntésbe. A Fidesz részéről viszont nyomásgyakorlás várható. Készülődvén a kormányzásra, valószínűleg nem hagyják szó nélkül, ha olyan jelöltet delegálnak a szocialisták, akivel nem tudnának együtt dolgozni.
(A cikket teljes terjedelmében a Figyelő legfrissebb számában olvashatja!)
