Rámutatott: Magyarországon a kiadások szerkezete nem a fejlett gazdaságok költési szerkezetének irányába mozdul el, hiszen a legnagyobb kiadási tétel továbbra is az élelmiszerek és az élvezeti cikkek, míg lakásfenntartásra jövedelmük 23 százalékát költik a háztartások.
Kozák Ákos kiemelte: a háztartások 2009-ben alacsonyabb szinten stabilizálódó kiskereskedelem-releváns fogyasztási kiadásokkal, és mérsékeltebb hitelfelvétellel reagálnak a gazdasági helyzetre. A gazdasági nehézségek visszavetik a mobilitással, hírközléssel, valamint a kultúrával és lakásfenntartással kapcsolatos háztartási költéseket – fűzte hozzá.
A GfK ügyvezető igazgatója ismertette: mintegy 5 százalékkal csökkent a sajátmárkás termékek piaci részaránya a napi fogyasztási cikkek piacán 2009 első negyedévében 2008 utolsó negyedéhez képest. Az első negyedévben az úgynevezett “A márkás”, vagyis jobban promótált termékek piaci részaránya ugyancsak csökkent – átlagosan 9 százalékkal – a vidéki háztartásokat vizsgálva pedig még nagyobb – 11,3 százalékos – volt a csökkenés ezeknél a termékeknél – mondta Kozák Ákos.
Úgy vélekedett: a jelenlegi gazdasági helyzetben néhány termékkategóriában felértékelődik az otthoni termelés szerepe, így ha a válságból való kilábalás elhúzódik, ez a tendencia Magyarországon is felerősödhet.
A fogyasztók a válság első szakaszában, 2008 őszén-telén a vásárolt mennyiséget csökkentették, míg megfigyelhető, hogy 2009 január-februártól már az olcsóbb ár irányába is történt elmozdulás, vagyis nemcsak kevesebbet vásároltak, hanem emellett az olcsóbb árúkat keresték.
A lakosság pénzügyi magatartásáról elmondta: nőnek a lakossági megtakarítások a felső középosztályban, míg a hitelezettek aránya csökkent, és 5 százalék körülire esett vissza a valamilyen hitelt felvenni szándékozók aránya is. Nőtt ugyan a lakosság finanszírozási képessége és megtakarítási hajlandósága, azonban ez egy kényszerű alkalmazkodás eredménye – összegzett Kozák Ákos.
