Vasárnap elnököt választ az SZDSZ, de a liberálisok számára most az életben maradás a tét. Az EP-választás kudarca és a közvélemény-kutatók előrejelzései szerint ugyanis a liberálisok sosem látott távolságban vannak a parlamenti bejutási küszöbtől.
Retkes, Weinek, Badacsonyi – az utolsó lapok (Grafika: Rédley Tamás, FN)
A baj mértékét jelzi, hogy a párt ismert arcai közül senki nem vállalta a Fodor Gábor lemondásával megüresedő pártelnöki posztot. Igaz, a két esélyesebb jelöltről tudható, hogy a párt melyik érdekcsoportjait képviselik.
Badacsonyi
A civilben gyerekorvos, kórházigazgató Badacsonyi Szabolcsra sokáig a frakcióvezető, Kóka János embereként tekintettek a Szabad Demokraták Szövetségében, ám információink szerint Kóka elkezdett kihátrálni a jelölt mögül.
Badacsonyi elnöki elképzelései arra alapulnak, hogy az SZDSZ bázisára építve kell új pártot szervezni, amelyik sikeres és hiteles lehet, megnyerve a választók elvesztett bizalmát. A távirati iroda idézete szerint Badacsonyi komoly stílusváltást sürget a pártirányításban, aminek a lényege, hogy a jövőben ne a központ diktáljon.
Retkes
Szintén a párt decentralizálását tűzte ki célul Retkes Attila. A zenetörténész-közgazdász végzettségű jelölt Demszky Gábor támogatását tudhatja magáénak, igaz, a főváros után a megyék többségében is mellette tették le a voksot.
Retkes az FN-nek elmondta, hogy egyik legfőbb célja a párt szervezeti megújítása, amelynek első lépése, hogy az ügyvivőjelöltek között sok az új arc, főleg vidékről. Bár elnökként a párt belső szervezetén alakíthat, a parlamenti frakció összetétele adott. Ezzel kapcsolatban Retkes azt mondta, hogy „a mostani, egyik párt számára sem dicsőséges parlamenti ciklusnak szerencsére mindjárt vége, hallani olyan híreket, hogy csak a költségvetés elfogadásáig tart. Bízom benne, hogy erre a kis időre együtt tudunk majd működni a frakcióval”.
Weinek
A jelöltek közül a legismertebb – ám a legkisebb támogatottsággal indul – a 2006-os zuglói meglepetés-polgármester Weinek Leonárd. Az agrárközgazdász- és jogászvégzettségű zuglói politikus az elnökjelöltek csütörtöki vitaestjén úgy fogalmazott, hogy szerinte az SZDSZ valóságidegenné vált, amit egy önmagát toleránsnak és liberálisnak tartó szervezet nem engedhet meg magának.
Az MTI által idézett képviselő álláspontja szerint csak gyökeres változásnak van értelme. “Az eddigiek bármilyen mutációban való folytatását senkinek nem javaslom” – tette hozzá. Szerinte a jövőben az emberek valós problémájával kell foglalkozni, nem elvont politikával. Kitért arra, hogy az SZDSZ-nek nem sikerült bizonyítania az elmúlt hónapokban, hogy ellenzéki párt, és ennek a kettős játéknak véget kell vetni. Weinek korainak tartotta még arról beszélni, hogy kik jöhetnek szóba a párt jövőbeni partnereiként, illetve szövetségeseiként.
Eltűnőben
Győztese még nincs a vasárnapi tisztújításnak, vesztesei viszont már vannak. Fodor Gábor ugyanis bejelentette: nemcsak a pártvezetéstől, de a parlamenti munkától is visszavonul. Az FN értesülései szerint többen fontolgatnak hasonló lépést.
A lapunknak nyilatkozó Bőhm András ugyan megtartja parlamenti mandátumát, ám az SZDSZ-ben a jövőben nem vállalna semmilyen tisztséget. „Nem hagyom ott a pártot, de ebben, ami most zajlik, nem kívánok részt venni” – mondta keserűen Bőhm, aki szerint a liberális párt helyzetén nem változtat, hogy ki lesz az elnök.
A lét a tét
Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője szerint az SZDSZ a személyi változásokkal egyáltalán nem biztos, hogy elkerüli a teljes összeomlást. „Pusztán a pártelnök lecserélése nem valószínű, hogy érdemben javítani tudna a párt helyzetén, amelynek háza táján egyelőre óriási a káosz. A teljes megújulásra pedig láthatóan nem sok energia és idő maradt” – véli Szomszéd, aki szerint alapvetően két problémára kellene megoldást találni.
Az egyik a kétfejűség, hiszen bárki legyen is az elnök, ha a pártvezetés hoz egy döntést, a frakció pedig ezzel szembemegy, akkor nem lesz előrelépés. A párton belül olyan mély ellentétek vannak a táborok között, sőt személyes ellenszenv, harag egymás iránt, hogy elsősorban a másik fél legyőzésére törekszenek, nem a párt megmentésén munkálkodnak. Az SZDSZ másik dilemmája pedig továbbra is az, miként viszonyul a Bajnai-kormányhoz – figyelmeztet az elemző.
Az SZDSZ helyzetét az is súlyosbítja, hogy a liberális szavazói szegmensért folytatott versenybe sikeresen szállt be az MDF és az LMP is. Egyelőre főként az újdonság varázsa (Bokros Lajos személye, az LMP imázsa) vonzotta hozzájuk a liberális szavazókat, kérdés – mondja Szomszéd Orsolya, hogy hosszabb távon is választható alternatívaként jelennek-e meg számukra. Az MSZP helyzetének alakulása pedig ugyancsak befolyásolja az SZDSZ sorsát. Az MSZP sokszor képes volt már összezárni, rendezni sorait a bajban, most is vannak erre utaló jelek, ám az SZDSZ erre egyelőre úgy tűnik, nem képes – tette hozzá az elemző.
