Belföld

Tovább sétálhat a Magyar Gárda

Bár csütörtökön feloszlatta az ítélőtábla a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet, ez nem jelenti azt, hogy annak – egykori – tagjai, magánemberként ne vonulhatnának fel, akár egyenruhában is. Ez ugyanis emberi jog. Ha viszont törvényt sértenek, a rendőrségnek mérlegelés nélkül fel kell oszlatnia az összejövetelt.

Szikinger István alkotmányjogász az FN-nek elmondta: az egyesület működése volt ellentétes a törvénnyel, nem a mozgalom, utóbbit ugyanis nem lehet feloszlatni. „A gyülekezési és egyesülési jog emberi jog, azaz magánemberként továbbra is összegyűlhetnek, vonulhatnak. Akár egyenruhában is, hiszen ezt nem tiltja a törvény. Ha azonban ez a gyűlés vagy felvonulás jogot sért, a rendőrségnek mérlegelés nélkül fel kell oszlatnia azt” – hangsúlyozta Szikinger István, hozzátéve: ha nyolcvanszor vonulnak fel, és tesznek valami törvénysértőt, akkor nyolcvanszor kell feloszlatni őket.

Hordhatják az egyenruhát

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint ezzel szemben a Magyar Gárda félelemkeltő demonstrációi és az állam erőszakhatalmának részbeni megszerzésére irányuló tevékenysége nem része a szabadságjogok gyakorlásának, az ilyen tevékenység nem áll összhangban az Alkotmánnyal. Az Egyesület és az ahhoz kapcsolódó mozgalom a továbbiakban nem működhet, sem felvonulást, sem egyéb eseményt nem szervezhet.

Azt azonban a TASZ is hozzáteszi, hogy ezzel együtt az egykori gárdisták jogszerűen gyakorolhatják alkotmányos alapjogaikat, így akár egyenruhájukban is részt vehetnek a rendezvényeken. A gyülekezési jog ugyanis nem csak szervezeti formában gyakorolható, a jogszabályok pedig az önkényuralmi jelképeken kívül egyéb esetben, meghatározott ruházat viselését nem tilthatják meg.

A rendőrségen és ügyészségen a sor

„Ez a tény azonban nem adhat okot arra, hogy az Egyesület vagy a Mozgalom szervezeti formában tovább működhetne, akár magánszemélyek mögé bújva megmozdulásokat, masírozásokat szervezhetne. A Büntető Törvénykönyv (sic!) 212/A. szakasza kimondja, hogy aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében részt vesz, akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető” – idézi a törvényt a TASZ.

A szervezet szerint a rendőrség és az ügyészség részéről különös figyelmet és szakmai kompetenciát kíván meg, hogy gyorsan és hatékonyan el tudják dönteni egy-egy rendezvényről, hogy az kapcsolódik-e és ha igen, hogyan a feloszlatott egyesülethez illetve a mozgalomhoz.

A rendőrség feladatkörébe tartozik, hogy minden olyan tüntetést, amely – akár félelemkeltéssel – bűncselekményt valósít meg, feloszlasson. A gyülekezési jog gyakorlása ugyanis nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Így a TASZ álláspontja szerint a 2007-ben Tatárszentgyörgyön tartott tüntetést is fel kellett volna oszlatni.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik