A pénzügyminiszter a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában szerda reggel hozzátette: a piacok „ezért kezdték el jutalmazni Magyarországot”. Ehhez meg kell tenni ésszerű lépéseket – mondta, és ezek közé sorolta a MÁV központi állami támogatásának lefaragását, az önkormányzatok központi támogatásának csökkentését.
Kifejtette: a MÁV-ra „irdatlan pénzeket”, éves szinten 250 milliárd forintot költ el az ország most is, sokkal többet, mint amekkora összeget a 13. havi nyugdíj jelent. Hozzátette: az önkormányzati rendszerre is nagyon sokat költenek, nem a leghatékonyabb módon.
Az országnak tartania kell magát ahhoz a pályához, amely láthatóan a magyar gazdaság javát szolgálja, ezért „ezeknek a feladatoknak is neki kell mennünk”. Elmondta: „ha megnézzük a forint árfolyamát, megnézzük a tőzsdeindexeket, a rövid távon eredményt produkáló mutatókat, az elmúlt negyedévnek már komoly eredménye volt.”
A miniszter bizakodó
Arra a kérdésre, hogy a kedden nyilvánosságra hozott IMF-országértékelésben a nemzetközi pénzügyi intézmény kockázatokat is megfogalmazott, úgy válaszolt a pénzügyminiszter: „nem emiatt a kormány miatt lát a Valutaalap kockázatokat.” Hozzátette, az IMF-jelentés még az adótörvényekre vonatkozó hétfői végszavazás előtt fogalmazódott meg az IMF küldöttségének májusi látogatása után.
Az ország most jól vizsgázott, bebizonyította, hogy képes „a helyzethez felnőni” – utalt a pénzügyminiszter a jövő évi adótörvények hétfői elfogadására. Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlésére azt mondta: a kormányzat az idén 6,7 százalékos gazdasági visszaeséssel számol, ebben az esetben még fontosabb a küzdelem a munkahelyek megtartásáért. Hozzátette: a kormánynak el kellett döntenie, hogy rövid távon a kkv-k számára csökkentse a foglalkoztatás költségeit, vagy küzdjön a feketegazdaság ellen. A kormány végül a foglalkoztatás erősítését választotta – mondta.
Oszkó Péter védelmébe vette a vagyonadó elfogadott koncepcióját. Elmondta: ebből az adónemből a kormány éves szinten mintegy 50 milliárd forint költségvetési bevételt vár, de a vagyonadó összességében csak a lakásállomány 5 százalékát érinti, meglehetősen konzervatív számítás alapján.
Megemlítette, hogy a cégeknek is kell vagyonadót fizetniük azok után az ingatlanok után, amelyeket lakás céljából hasznosítanak.
