Belföld

Holnap feloszlathatják a Magyar Gárdát

A Fővárosi Ítélőtáblán csütörtökön folytatódik a Magyar Gárda feloszlatásáért indított per. A két legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az ügyet visszaküldik első fokra, de elképzelhető, hogy jogerős ítéletet hoznak - írja a Népszava.

A Fővárosi Bíróság tavaly december 16-án hozta meg első fokú döntését. Az ítélet kimondta: a Magyar Gárda Egyesület jogellenesen végzi tevékenységét, s ezért fel kell oszlatni.

Akár jogerős ítélet is születhet a perben csütörtökön. A másodfokú eljárások során általában egy tárgyalási nap alatt hoznak valamilyen határozatot: vagy visszaküldik az ügyet első fokra, vagy ítélet születik. A gyors határozathozatal oka, hogy nem ismétlik meg a hosszadalmas bizonyítási eljárást, amely az elsőfokú bíróság feladata. A táblabíróságnak „csak” azt kell eldöntenie, hogy első fokon helyesen állapították-e meg a tényállást, s abból jó jogkövetkeztetést vontak-e le. A Magyar Gárda esetében ez annyit jelent: az eddig megismert tények alapján valóban jogszerűtlenül végzi-e tevékenységét a Magyar Gárda Egyesület, s emiatt valóban fel kell-e azt oszlatni.

A Fővárosi Bíróság (FB) elsőfokú ítélete ellen fellebbező Magyar Gárda elvben hivatkozhat új bizonyítékokra is. Erre viszont csak akkor van mód, ha olyan tényekről van szó, amelyekre első fokon objektív okokból nem hivatkozhattak. Így elképzelhető, hogy további bizonyítást rendelnek el másodfokon. Ám ha „túl sok” az új tény és bizonyíték, akkor az újabb bizonyítást nem a táblabíróság folytatja majd le, hanem az ügy visszakerül az FB-re. Ugyanez igaz lehet akkor is, ha az ítélőtábla úgy találja: hiányosak, pontatlanok az elsőfokú bíróság megállapításai.

Elképzelhető az is, hogy ítélethirdetésre elnapolják a tárgyalást, ám ebben az esetben nyolc napon belül határozatot kell hozni, tehát ez is igen gyors „megoldás”.

Nem biztos, hogy holnap feloszlatják a gárdát

A gyors másodfokú eljárás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gárdát csütörtökön jogerősen feloszlatják. Elképzelhető az is, hogy a táblabíróság épp a szervezet életben hagyása mellett dönt.

Nehéz megjósolni azt is, hogy mi lehetne az az új tény, amellyel az alperes – azaz a gárda – előhozakodhat. A jogi képviselet első fokon ellátó Gaudi-Nagy Tamás már eddig is igyekezett például azt bizonyítani, hogy a Magyar Gárda Egyesület (amely ellen a per folyik) és a Magyar Gárda Mozgalom (amely a fekete egyenruhásokat jelenti) nem egy szervezet. Az ügyészség azon az állásponton volt, hogy a két szervezet egy és ugyanaz.

Az FB feloszlatást kimondó ítéletben Pataki Árpád bíró arra a megállapításra jutott, hogy a két szervezet együttműködésére leginkább a szimbiózis kifejezés illik.

Emlékeztetőül

A gárdaper hosszas tárgyalások után akkor indult be igazán, amikor az eredetileg az ügyben eljáró bírót lecserélték. Pataki Árpád két tárgyalási nap alatt – tavaly december 15-én és 16-án – ítéletet hozott. Az elsőfokú ítélet megszületése és a Fővárosi Főügyészség feloszlatásra vonatkozó keresetének beadása közt így is egy nap híján egy év telt el. Az ügyészség 2007. december 17-én azért adta be keresetét, mert úgy vélték: a Magyar Gárda Egyesület jogellenesen működik. Innentől kezdve három hónapot kellett várni az első tárgyalási napra.

A per 2008 márciusában indult. Az első tárgyalási nap rögtön botránnyal kezdődött: a tárgyalóterembe való belépéskor a gárdisták sorfalat álltak, s egy idő után csak tagjaikat, szimpatizánsaikat engedték be. Sok újságíró is kiszorult emiatt, s többen úgy vélték: az akció miatt sérült a sajtószabadság.

A második, 2008. májusi tárgyalási napon derült fény arra, hogy Gaudi-Nagy Tamásék az egyesület és a mozgalom különállásával kívánják megnehezíteni a feloszlatást. Júniusra pedig erre válaszként az ügyészség gyűjtött össze nem kevés adatot – például bankszámlakivonatokat – arra vonatkozóan, hogy a két szervezet azonos.

A tárgyalást jócskán lassította az is, hogy mindkét oldalon több beavatkozó fél lépett fel. Ők hosszú beszédeikkel nem sokat tettek hozzá a bizonyításhoz, ám az időt annál inkább elhúzták. Ezután a pert szeptemberre elnapolták. Néhány nappal azonban a tárgyalás előtt kiderült: Öcsödi Ágnes bírónőt megfenyegették, ő emiatt­ elfogultságot jelentett be, s új bírót kell kijelölni. Innentől az ügy fél évig állt, míg ki nem jelölték az új bírót. Pataki Árpád amellett, hogy két nap alatt ítéletet hozott, kizárta az összes beavatkozó felet is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik