A DÉMÁSZ és az E.ON emeli a végfelhasználói árat július elsejétől, áfával együtt 6,9, illetve 8,6 százalékkal – derül ki a Magyar Energia Hivatal honlapján közzétett tájékoztatóból. A másik két egyetemes szolgáltató, az ELMŰ és az ÉMÁSZ 2009. augusztus 1-től kapott lehetőséget 5,1, illetve 10,8 százalékos áremelésre.
Drágult a kötelező áramátvétel
A négy áramszolgáltató 2009 májusában nyújtott be áremelési kérelmet a Magyar Energia Hivatalhoz, a kötelező áramátvétel mennyiségének és árának változása miatt. A kötelező átvétel alá tartozik az áramot és hőt együtt termelő erőművek úgynevezett kapcsolt energiatermelése során előállított áram, valamint a zöldenergia.
Az áremelési kérelmet benyújtó cégek a javaslataikban különböző mértékben már figyelembe vették a gázárak októbertől várható csökkentését is.
miért is drágul valójában?
A lakossági áramárat a a Magyar Energia Hivatal (MEH), az MVM és az áramszolgáltatók közötti egyeztetések határozzák meg, s a hátterét az erőművekkel kötött hosszú távú szerződések által biztosított áramkapacitás adja.
A Népszabadság egy korábbi cikkében közölték: akadnak olyan értékelések, amelyek szerint a Budapesti Erőmű azért tudja csökkenteni a Főtávnak adott távhő árát, mert az áramért kiemelt tarifát kap. Így a távhő ára ugyan csökkenni tud, viszont a kötelező átvétel ára – többek között ennek nyomán is – emelkedik. A cikk szerzője, Marnitz István arra is fölhívja a figyelmet: Hónig Péter ma az energiaárakért felelős miniszter, aki korábban a Budapesti Erőmű vezérigazgató-helyettese volt.
A hazai, kivételesen magas áramárak nagy múltra tekintenek vissza: az áramárak már 10 évvel ezelőtt is magasak voltak nemzetközi összevetésben. A Magyar Energiahivatal (MEH) 2001-es keltezésű tanulmánya (Privatizált áramszolgáltatók 1996-2000) arra a következtetésre jut: a hazai bérek nyomott színvonala önmagában 80 százalékos eltérést indokolt volna a német és magyar árszint között, ezzel szemben a magyar árak csak 10-20 százalékkal voltak alacsonyabbak a németnél, a nagyfogyasztók esetében meg éppenséggel a hazai árak voltak magasabbak.
Az árrés miatt voltak résen
A Magyar Energia Hivatal tájékoztatója hivatkozik a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter rendeletére, amely szerint a hivatalnak összehasonlító termékár alapján úgy kell kiszámítania az egyetemes szolgáltatók végfelhasználói árát, hogy az kilowattóránként 1,9 forint árrésre adjon fedezetet.
Az összehasonlító (benchmark) ár két elemet tartalmaz: a piaci alapú beszerzési árat, amit a miniszteri rendelet kilowattóránként 15,6 forintban határoz meg, a másik elem pedig a kötelező átvételből származó vásárlás hatása, ami havonta változik.
kértek és kaptak, de kevesebbet
A DÉMÁSZ az áram árát 9,78 százalékkal akarta emelni, a hivatal viszont csak 4,6 százalékot, kilowattóránként 0,90 forintot tartott indokoltnak, ami áfaemelés nélkül 2,7 százalékkal emelte meg a végfelhasználói árat. (Az áram ára számos összetevőből áll össze, innen a látszólagos számszaki hiba.) A július 1-jétől hatályos öt százalékpontos áfaváltozással együtt az emelés mértéke 6,9 százalék.
Az E.ON három egyetemes szolgáltatója – észak-dunántúli, dél-dunántúli és tiszántúli – 11,85 százalékos áremelési kérelméből csak 7,4 százalékos áremelést tartott indokoltnak a Magyar Energia Hivatal az áramra, mint termékre, így 4,3 százalék áfaváltozás nélkül a számított végfelhasználói áramáremelés, az áfa változásával együtt a hatás pedig 8,6 százalék.
Forrás : MTI, Népszabadság, FN
